Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban

ARRABONA 2008. 46 / 2. TANULMÁNYOK 1950-es években feltárt későrómai temető irányában (11. kép) az út két oldalán 80- 200 m szélességben érzékelhetők építmé­nyek. Az utolsó háztól kb. 100 m távolságra a tábor területe kezdődik, amely a kőépületekkel egy időben a III—IV. században már biztosan nem funkcionált. Az út menti épületek tájolása többé­­kevésbé azonos és az út tengelyéhez iga­zodik, csupán az északi részen látható néhány eltérő tájolású alaprajz, illetve alig értelmezhető alaprajz-részlet. (17., 18., 31., 32., 33. sz. épület) Bár az épületek nem minden esetben határolhatok el egymástól, más épületek­nek csak alaprajzi részletei láthatók, mégis megkíséreltük a házak, illetve egyes egységek beszámozását— 1-től 33- ig — a könnyebb kezelhetőség érdeké­ben. Nem kaptak számot a nagyon halvány kontúrú, esetleg fából készült, az úttól távolabbi részeken látható mellék­­épületek (?) és a tábor sem. A beszámo­zott épületek legnagyobb része lakóháznak látszik. Feltételezünk még boltokat, macellumot és fórumot, valamint szentélyeket a városkában. Közfürdőre emlékez­tető alaprajzú épületünk nincs, de ez nem is meglepő, hisz nem volt vízvezeték. Nincs nyoma műhelyeknek, noha tudjuk, hogy az északnyugati részen feltárt faze­kasműhelyen kívül a hulladékok és a beolvasztásra előkészített bronz alapanyag alapján bronzműves műhellyel is számolnunk kell. A légifotón látható objektumok, épületek, épületegyüttesek elemzése A felvételen egyetlen út, a birodalmi út látszik, erre fűződnek fel az épületek. Azonban egyéb út is kellett, hogy legyen, hiszen az épületek egy része csak így lehe­tett megközelíthető. Például a feltárt 2. sz. kőépület déli oldalához, a bejárathoz is kellett útnak vezetni. A házat az út felőli oldalon az 1. sz. kőépület f^lé kerítés zárja, innen tehát — amennyiben az alaprajzi sajátosságokat figyelmen kívül hagynánk — a bejáratot semmiképpen sem képzelhetjük el. Nem ismerjük a macellumhoz és az északi városrész elszórtan látható épületeihez vezető utakat sem. Nyilvánvalóan olyan egyéb utakkal is számolnunk kell, amelyek a fotón nem látszanak. Mivel az ösz­­szes utat, utcát, sikátort nem ismerjük, insulákat sem tudunk elkülöníteni. A város kiterjedése egyértelműen nem behatárolható. Kerítőfalnak, védmű­­veknek nyoma sincs — ezzel a ténnyel végképp megdőlt Mursella esetében a késő­antik belső-pannoniai erőd elmélete, amelyet a korábbi kutatók feltételeztek, és amely ellen több mint 20 éve élénken tiltakozom. A temetők elhelyezkedéséből, az északi rész szórványos beépítéséből és abból a tényből, hogy az ásatási szondáink-44 11. kép A város és a katonai tábor jelenlegi kartográfiai térképen

Next

/
Oldalképek
Tartalom