Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban
T. SZONYI ESZTER HAZAK MURSELLA MUNICIPIUMBAN csak a kivitelezés minőségére, az épületek pompájára, de az alaprajzra is vonatkozik. Nyilvánvalóan a telkek nagysága és az épület egyéb funkciói (műhely, kereskedés, raktározás) eleve más szükségletet jelentettek a házak beosztásában. Ugyanúgy a tulajdonos, vagy a házban lakó család mérete, vagyonossága, a saját lakóházában elhelyezendő szolgaszemélyzet száma is meghatározó. A település vízellátása: hogy ti. van-e vízvezeték, eldönti a fürdő kérdését, amelyet közvetlenül a lakóépületben, de fényűző városi házban külön szárnyban, villában pedig külön épületben is elhelyezhettek. A folyóvíz nélküli nagyobb kőépületekben szintén feltételezhető egy tisztálkodás céljára szolgáló helyiség, azonban jellegzetes beépített elemek híján nehezen különíthető el. Provinciális viszonylatban arról inkább csak álmodozni merünk, hogy a fennmaradt mozaikpadló vagy a figurális falfestés témája segít a tájékozódásban. Szerencsés esetekben, kevéssé lepusztult épületeknél a padló fajtája, a megmaradt kád vagy tűzhely, esetleg ezek alapozása eldöntheti a „fürdőszoba” vagy konyha kérdését. Kamrák, bennük fellelhető in situ tárolóedényekkel a konyha közelségére utalhatnak. A konyha viszonylagos közelségében várható egyszerűbb házakban az étkezőhelyiség is. Esetünkben azonban, amikor padlószint alatti kiszedett falak feltárásával tudjuk csak az épületek alaprajzát többé-kevésbé tisztázni, mindez nincs segítségünkre. Annyit talán megállapíthatunk általánosságban, hogy mindezeket a helyiségeket átriumos vagy központi udvaros típusú épületekben a ház hátsó traktusában kereshetjük, a folyosós elrendezésű házakban pedig a bejárattól távolabb eső helyiségekben. Más házakat várhatunk egy zárt beépítésű városi utcasorban, mást egy kertvárosi jellegű laza beépítésű insula-rendszerben, ismét mást egy Mursella jellegű városban, ahol a település egy jelentősebb útra fűződik fel, és városképileg leginkább az ún. szalagfalura hasonlít. Az ismert pannoniai városalaprajzok közül talán legjobban az általam csak egy sematikus, légifotó alapján készült alaprajzról ismert Bassianét közelíti meg azzal a különbséggel, hogy Mursellának nincs városfala. Dolgozatom második részében Mursella municipium városképéről és fel nem tárt épületeiről szeretnék vázlatos képet adni. 2003 nyarán Visy Zsolt közvetítésével kaptam egy meglepő légifotót, amelyet O. Braasch készített Győrtől délre, valahol a Rába mentén, meghatározása szerint Kisbabot határában. A felvételről egyértelműen kiderült, hogy az Árpás határában fekvő mursellai feltárásom tízegynéhány éve betemetett ásatási szelvényei láthatók rajta, a Brigetio - Savaria közti birodalmi útnak a Rába és a Marcal folyók között húzódó részletével. (9. kép) Ilyen légifotónk már korábban is volt a területről. Ezen a jó minőségű felvételen azonban olyasmi is látható, ami eddig még sohasem: Mursella municipium egyéb épületei. Egyeden repülés alkalmával készített három felvételről van szó, amelyek ugyan nem terjednek ki minden részletre — és további repülésekkel még finomítható lesz a kép —, de így is óriási jelentőségű, hogy a feltárt két-, és az eddig megszondázott három épületen kívül még további, minimum 28 objektumról szereztünk így tudomást. Nem témánk, éppen csak megemlítem, hogy az 1981 óta feltételezett korai katonai menettábor körvonalai is lokalizálhatok déli-délnyugati irányban. A légifotók összesítéséből házilag készített, nagyjából méretarányos térképen a laza beépítésű település tulajdonképpen az egyetlen látható útra fűződik fel mintegy 300 m hosszan. (10. kép) A jelenlegi Rába-töltéstől a Marcal folyó illetve az 41
