Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - T. Szőnyi Eszter: Háza Mursella municipiumban
T. SZONYI ESZTER HÁZAK MURSELLA MUNICIPIUMBAN I-------•-------1 0 10 m 3. kép A 2. sz. kőépület alaprajza A 2. sz. kőépület az előzőnél korábban épült. (3. kép) A 43x43 m méretű épület négyzetes alaprajzú. Az 1. számú kőépület telkétől kerítés választotta el, amelynek sekély alapozású kő alapfalát több mint 20 m hosszúságban tudtuk követni. Bejáratát az átellenes oldalon sejtjük, ahonnan két keskeny folyosó is vezet az épület belsejébe. Sajnos az épületnek ezt a részét az erózió nagyon lekoptatta, ráadásul 1989-ben itt kellett a feltárást is abbahagynunk. Az épület szinte teljes területén az újkorban kitermelték a kő alapfalakat is, mindössze néhány méteres szakaszokon maradtak meg: itt lehetett az építési technikát megfigyelni. Az alapfalakat a kiásott alapárokba élükre állított lapos kövekből készítették, a felmenő részeken szabálytalan formájú, vízszintesen elhelyezett köveket használtak, amelyet viszonylag kevés mésszel készített habarcsba raktak. Mivel a falak szinte sehol sem maradtak meg az átalakításokat, átépítéseket nagyon nehéz meghatározni. Az épüket egyes részei az északi és a déli oldalon a késő római időszakban már biztosan használaton kívül voltak, ezt a később ásott kút (34.) és gödrök (60., 92., 94., 95.) bizonyítják. Az egykori járószintet a talaj művelés mindenütt tönkretette, még azokon a helyen is elpusztult, ahol várható lett volna: például az épület északkeleti sarokhelyiségében talált nagymennyiségű fehér alapon zöld-piros színű, geometrikus díszítésű freskótöredék alatt (5. kép) a leggondosabb munkával sem sikerült a járószintet megtalálni. A korabeli kavicsozott felszín az udvar egyes részein, azokon a pontokon volt megfigyelhető, ahol a korábbi, feltöltött gödrök felszínén a kavicsozás megsüllyedt, így az eke nem érhette el. Egyes helyeken a javításokat szilárdabb, mészhabarccsal kevert kaviccsal végezték, ezek a terrazzo-szerű foltok megmaradtak. 37
