Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életőből II. 1901-1902
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL И. 1901-1902 Az 1902-es év áprilisa és május első napjai már a győri műtárlat konkrét feladatainak kimunkálásával és megoldásával teltek. Április 6-án a szervezőbizottság „átiratot intézett az összes nőegylethez, hogy azok tagjaik körében gyűjtsenek egy nagy hölgybizottságot, mely hölgybizottságból kijelölve naponkint három-négy úrnő felváltva lenne a háziasszony a kiállítási helyiségben” és árusítaná a kibocsátásra kerülő sorsjegyeket.50 A kiállítást rendező bizottság újabb üléseire április 20-án és 27-én került sor. Az első megbeszélés tárgya „az anyagi rész, az állami, megyei és városi segély, a sorsjegyrendezés, a nyomtatványok kérdése, a felügyelet szabályozása és a hölgybizottság beosztása volt51; míg a második találkozás alkalmából döntés született arról, hogy a rendezőbizottság küldöttséget fog meneszteni „a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez [Wlassics Gyulához], hogy őt a megnyitó ünnepélyre meghívja.”52 A Győri Hírlap hasábjain e hírrel együtt látott napvilágot a bizottság egy különös „kijelentése”, mely arra hívta fel az olvasók figyelmét, hogy a Baross úton kiállított és „nevetségesen magas áron” értékesített Rippl-Rónai „tucatmunkáknak” „pillanatnyi benyomások szülte színvázlatoknak a műtárlathoz legcsekélyebb vonatkozásuk sincs.”53 Az elhatárolódó közlemény azért tűnik furcsa és érthetetlen megnyilatkozásnak, mert a néhány nap múlva nyíló tárlaton ugyanennek az alkotónak — a bizottság által egyáltalán nem kifogásolt — hat alkotása is helyet kap majd. A győri műtárlat megnyitása előtt a szervezőbizottság a kiállítás sikeres lebonyolítása érdekében elengedhetetlenül fontos, megoldásra váró kérdésekben hozott döntést: az esemény fővédnökéül gróf Széchényi Miklós győri megyés püspököt kéri fel; a bemutató „ünnepélyes fényének” emelésére meghívót küld a budapesti művészegyesületek részére is. Saját keretéből Győr városa kép- és sorsjegyvásárlásra 600 koronát fog áldozni. A szervezőbizottság a tárlat egész tartamára szóló bérletjegyet ad ki 4 korona árban; a napi belépőjegy 40 fillér lesz, de az iskolák, testületek és „gyárvállalatok” igazgatóságaik útján kedvezményes jegyeket is igényelhetnek. Amennyiben sikerül „villamos világítást berendezni a helyiségben,” a szervező bizottság a kiállítási teremben „zeneestélyek rendezését tervezi”; a szervezők a tárlatra 1000 darab 1 koronás sorsjegyet bocsátanak ki, melynek bevételi összegét „értékes képek” vásárlására fordítják, és az ilyen formán megvett alkotásokat a kiállítás zárultával kisorsolják a sorsjegyeket vásárlók között.54 Április végén a kiállítással kapcsolatos előkészületek felgyorsultak. 1902. április 30-án a Ruschek Antal, Schlichter Lajos, dr. Petz Lajos, dr. Mayer Lajos és dr. Perl Gyula végrehajtóbizottsági tagokból álló küldöttség Budapestre utazott, hogy ott személyesen tolmácsolják Wlassics Gyula vallási- és közoktatásügyi miniszternek a város és megye szívélyes meghívását a műtárlat megnyitására. A meghívást a miniszter „nagy örömmel fogadta”, mert — mint hangsúlyozta — „rendkívül fontosnak tartja, hogy a fővároson kívül vidéki kulturális központjai is támadjanak a művészeteknek, melyeknek nevelő hatását és pedig az elemi iskolától az egyetemi oktatásig rendkívül fontosnak tartja.”55 Miután május hónapjának első napjaiban a város fontos pontjaira kikerültek az „óriási méretű, művészi kivitelű plakátok”,56 és a Magyar Képzőművészeti Társulat gondozásában elkészült az eseményt szervezők és a résztvevő művészek neveit, il-247