Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Borián Elréd: A Szent Márton Főapátság barokk címere
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK halmán kívül Tihany, Bakonybél, Celldömölk és Zalavár apátságokat), minden komoly alapot nélkülöz, csupán belemagyarázás. Az igazi magyarázat és értelmezés még kutatásra vár. Kétségkívül szép magyarázat az öt szívet mint a közösség szimbólumát értelmezni, amelyen belül a Pax, a béke uralkodik.” (Sólymos 2001, 25.) 10 A második utalás a „szív” latin szavára Söveges Dávid fordításban az utolsó előtti mondatban található. 11 „A világhírű középkori festő, Giotto di Bondone úgy ábrázolta Krisztus legnyomatékosabb parancsát, a szeretetet a pádovai Capella degli Scrovegni freskóján, hogy a nőalak kezébe szívet adott.” (Gömbös 1993, 19. Vö. KML, 1986, 294-295.) Gömbös Tamás a középkori pecsétet eléggé tévesen értelmezi, mert nem Nagy Szent Gergely legendájából indul ki. A barokk címerpajzs öt szívéről először azt mondja, hogy „az ember akaraúanul is Jézus öt sebére gondol, azonban nem ez a valóság”. Szerinte az öt szív az Ausztriában levő öt nagyobb bencés kolostort jelképezi. Ezt valószínűleg a szakirodalomban olvashatta, de még azt sem tudja helyesen, hogy Pálffy nem az osztrák bencésektől jött, hanem ciszterci volt. A szerző figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az országgyűlés kikötötte: csak magyar származású lehet a főapát. Elképzelhetetlen, hogy az ősi magyar konvent visszaállításakor az új főapát osztrák bencésekre utaló pecsétet használjon, és ezt a nádor engedélyezze. Vö. Gömbös 1993, 34-35. 12 „Hajnal Mátyás Szíves könyvecskejének (1629) a korábbi szakirodalom fontos szerepet juttatott a Jézus Szíve-tisztelet történetében. A mű második kiadásában (1642) a címlevél verzóján egyértelműen Jézus átdöfött Szívének ábrázolása látható.” (Szelestei 2008, 67.) 13 Melkből Bernadette Kalteis könyvtáros, Heiligenkreuzból Dr. Alkuin Schachenmayr ciszterci atya válaszolt megköszönve az érdeklődést, de a megoldást segítő hasonló ábrázolásról nem tudtak értesíteni. 14 Nemcsak a jezsuita templomokban terjedt el az IHS kereszttel és szívvel való együttes ábrázolása. Jó példa erre Zirc rokokó stílusú ciszterci temploma, amelynek előkészítő asztalán, a tabernákulum felett látható ez a monogram. A szószéken pedig a három főerény női szoboralakját látjuk: a Hitet, a Reményt és a Szeretetet szimbolizálják. A Szeretet jelképe a női alak ruháján kívül látható szív. 15 Az IHS-t láthatjuk például a győri egykori jezsuita, mai bencés templom két tornya között és a szószéke felett. A templomot még Pázmány érsek életében, az ő segítségével kezdték építeni 1634-ben, és 1641- re lett kész. A lángoló szív felett gyakran három szög is látható, ezek Krisztus keresztjének jelei; a szögeket már a ferencesek is gyakran ábrázolták. A győri Szent Ignác templomnak a Patrona Hungariae-t és a magyar szenteket ábrázoló mellékoltárán az IHS alatt csak a három szöget láthatjuk, ez is eléggé elterjedt ábrázolási mód volt. A jezsuita templomokban ez a krisztogram szinte kötelező jelképpé vált. A jezsuiták számára a szív ábrázolása Jézust, az emberekért szenvedő Megváltót jelképezte. Ez az értelmezés nem új, például Meschede német kisváros ősi Szent Walburga plébániatemplomában van egy kereszt, amely 1455-ből való: Jézus testét gyümölcsöket ábrázoló szív alakú koszorú veszi körül, és a feje fölött a lángoló szív is látható. Vö. Busch 2005,21. — A tihanyi bencés templom Skolasztika oltárának egyik szobra, amely gyógyító olajat tart, Szent Walburgát ábrázolja. 16 Tihanyban látható Közép-Európa egyik első Jézus Szívé-oltára is (1771). „Lécs Ágoston nem érhette meg a templom berendezéseinek végső befejezését és a templom végleges felszentelését. Utóda Vajda Sámuel (1718-1795) lett, aki a celldömölki bencés apátság jószágkormányzói székéből került Tihanyba. [...] Szellemi munkásságának fő célja a Jézus Szívé-kultusz elterjesztése volt, mert »Krisztus — nem csak az ő testi külső tagjaiban, hanem az ő szentsége szívében — sebet akart szenvedni«. [...] Az engedély megérkezése után megkezdett oltár 1770-1771-re készült el. Középpontjában Jézus szobra áll, mindkét kezével szívére mutat, mint az üdvösség forrására. Köré tizenkét lángnyelvből és szívből szintén egy szívet formázó motívumot alakítottak ki. Krisztus szobra alá a Fájdalmas Anya szobrát és a fiókáit etető pelikán szobrát helyezték el. A pelikán — a legenda szerint — vérével táplálja fiókáit, ezért Krisztus kereszthalálának és vérének a szimbóluma. Az oltárépítmény tetejét a Szentlélek galambja zárja le, amely körül a hét lángnyelv a Szentlélek hét ajándékát szimbolizálja.” (Haris-László 2005, 39-41.) A szívek teológiai jelentést hordoznak magukban. A tizenkét szív az apostoli kart jelképezheti, a hét lángnyelv, melyek szintén szívekből törnek elő, a Szentlélekhét ajándékát. Mária szobrán ugyancsak hangsúlyt kap a szív motívuma. A művész Jézus szobra felett egy különálló nagy szívet ábrázolt, amelyet töviskoszorúval övezett. A szentek (Szent Ágoston, Szent Péter, Szent Pál, Szent Borbála) szobrai kezében szintén lángoló szívet láthatunk. 17 Jézus Szíve és az Egyház, illetve a hívő lélek kapcsolatát Szent Ferenc hetedik utóda, Szent Bonaventura különösen is szépen fejtette ki teológiai műveiben. 18 Csete István is jól ismerhette a számszimbolikát, ezért utalhat többször is a nyolcadik évszázad és Noé bárkája kapcsolatára, mert a nyolcas szám Noé bárkáját és a keresztséget jelképezte. 19 „Ugyanígy bonyolult a kérdés: hogyan lehet a Charta Caritatis elveit a Regulával összehangolni? Az, 234
