Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A peremgyűrűs furulya
HETÉNY JÁNOS MÁRIACELLI VONATKOZÁSÚ VALLÁSOS PONYVÁI RÁTOK ... S égő gyertyákkal, szent zászlókkal Tódulnak kifelé — Ki szívét hozza Máriának: A véres nő elé... Könynyel fogadják, védve hozzák Az Úr házába őt, Hol végre összerogy szegényke A drága szűz előtt. S a szűz anyának márvány szobra Az oltárról lelép, Kezébe veszi halk fohász közt A jó asszony szívét. S míg könnytől, vértől ázva-fázva, Félholtan fekszik ott, lm’ mellén forradás se’ látszik S belül a szív — dobog. Az ámulattól, a csodától Meghatva áll a nép, Ragyogó díszbe öltözködve, Új pap mond új misét. És szinte fel az égig harsog A háladó ima : „Hozsanna néked Isten anyja, Áldott szűz: Mária!” Zárásként kegyelettel emlékezem újból azokról az ismert/ismeretlen társakról, akik a mostani világban is vállalták/vállalják a gyalog megközelítés áldozatát. Ilyenek voltak jó szüleim és kortársaik is. A nem éppen szomszédos Máriacellt valósággal ide csatolták, „miénknek” is vallották. Hallom és olvasom — éppen napjainkban is —, hogy az erre való készség nem veszett ki. Isten áldásával és a Szent Szűz vendégszeretetével találkozzék mindig vállalkozásuk!5 Magam 2005. augusztus 27-én, soproni aranymisém megismétlésével voltam ott — de hát, nem gyalog... 207
