Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Brauer-Benke József: A peremgyűrűs furulya

HETÉNY JÁNOS

MÁRIACELLI VONATKOZÁSÚ VALLÁSOS PONYVÁI RÁTOK ...

Továbbá, ugyanonnan a lány egyetlen „kincséről” és türelméről:

„És így szól: jó emberek, nekem pénzem nincsen,

E drága szent olvasó egyetlenegy kincsem. (13. vsz.)

Szűz Máriához megyek, hogy kegyelmet adjon,

Szívemet viszem el, mert neki kell nagyon. (14. vsz.)

Nem tudjátok, mit tesztek, szólt szelíden a leány,

Bocsásson meg Jézus, ki meghalt a keresztfán. (17. vsz.)

És a leány keblébe a kést beledöfte,

Az ártatlannak szívét ezzel kimetszette. (20. vsz.)

De oh csodája, a leány felállott,

És mosolygó ajakkal üdvözletei mondott. (21. vsz.)

A leány kezében van már saját szíve,

S fájdalom nélkül viszi nagy Mária-Czellbe. (23. vsz.)

lm fogadd el szűz Anyám én tőlem szívemet,

Oh, emelj fel magadhoz a mennybe engemet. (31. vsz.)

A szívet ma is látni nagy Mária-Czellben,

Története írva van a régi könyvekben. (34. vsz.)

A 10. sz. ponyvának egy versszak többlete így szól:

„Szűz Máriának legyen dicsőítésére,

A mi lelkűnknek pedig váljon szent üdvére. Amen.”

Végül pedig — annyi népies termék bemutatása után — emlékezzünk meg arról is, hogy magas műveltségű költő is odafordult az eset megörökítéséhez: ezt a variánst nevezem „C” változatnak. Endrődi Sándor (1850-1920) egyetemi tanár négy tanártársa közreműködése mellett 1912-ben jelentette meg a budapesti Athaeneum kiadásában A Magyar Költészet Kincsesháza c. 1507 oldalas versgyűjteményt. Ennek a hatalmas corpusnak a 897-898. oldalán olvasható a Monda, rege, legenda című csoportba felvett saját verse:

,Д czelli búcsú.

Mélységes erdők sűrűjén át Magányos út vezet;

Az úton egy szegény, erőtlen Asszonyka lépeget.

205