Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Brauer-Benke József: A peremgyűrűs furulya
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK A máriacelli hétszázados ünnepre az 1857. szeptember 8-án „f.m. Scitovszky János bíbornok, az ország hercegprímása és esztergomi érsek” által vezetett „magyar országos búcsújárat” emlékéül is megjelent egy ponyva, mely hozza a kegyhely és magyarsága akkor ismert rövid történetét:2 „Mária-Czell. Stájerország északi határán, az aflenczi völgy egyik részében van e mezőváros, a város közepén van egy kies halom, a halmon egy templom s ebben a Boldogságos Szűznek csudálatos szobra, melyet 1157-ben a sz. Lambert apátságból egy istenfélő szerzetes hozott magával, s azt fára helyezvén s föléje pásztorok segítségével fából szerény hajlékot emelt.3 1200 körül Henrik morva gróf, a sz. Szűz közbenjárása által nyavajájából kigyógyulva, ugyanazon a helyen kápolnát építtetett. Nagy Lajos magyar apostoli király húszezer emberrel támadván meg egy ellenségét, kinek táborában nyolczvanezernél Máriacelli ponyva, !874 (^-gyűjtemény, 1. szám) tÖbb kat°na Volt’ és 3 SZ; SzŰZ Pártfogása által remélt győzelmet. Álomba merülvén attól föl is bátoríttatott, s fölébredve mellén találta azon képet, amely előtt táborában imádkozni szokott. Ellenségeit legyőzvén a kápolna helyett egy templomot épített Mária Czellben, mely két mellék toronnyal és hátulsó részszel később bővítve, most is fönnáll. Lajos király ide 1364-ben hozatta azon képet, melyet mellén talált. A régi csudálatos szobor, úgy szintén a Lajos-féle kép is, a jelen korig, a legnagyobb tiszteletben áll. Isten segítségét e szent helyen hétszáz év óta számtalanok tapasztalták.” (5. sz.) Tibold Attila gyűjteménye más anyagokat is tartalmaz, melyek nem tartoznak a kegyhely jubileumához, ezért éppen csak megemlítem őket. Ilyen az 1900-as szentévre készült pápai bulla közlése (15. és 16. sz.); egy izgalmas történet valamely isteni jótéteményért beígért, de csak silányabbal teljesített fogadalmi ajándék tanúságáról (11. sz.); végül még az egymásra találó hét testvér esetéről (2. sz.) A kegyhelyre igazán jellemző és elhíresült történetek most következnek. Egy, a rablók által meggyilkolt nő mégis eljut a Szűz Máriához Máriacellbe. A történetnek a Tibold-féle anyagban két változata lelhető fel. A kutatás által eddig is ismert, általam „A” csoportnak nevezett változat:4 Bécsben kolerajárvány dühöngött. Elmúltával sokan siettek Máriacellbe hálát adni. így tett Katalin is, de őt menet közben pénzre éhes rablók lefogták és meggyilkolták. Az áldozat azonban maga viszi szívét Máriához és nála hal meg. A gyilkosok pedig szénné válnak s elpusztulnak. E változatból csak egyet találtam: Kolera elleni ének. / a czelli Szűz Máriához. /Budapest 1871. /16 oldalas, Bucsánszky Alajosnál, 175. sz. (1. sz. (1. kép)) Dallama nincs feltüntetve. A 41 versszakos vers felidézi a Bécs városában pusztító kolera-járványt: i$r. Kolera elleni ének a czelli Szűz Máriához. „Vedd el leányom ezen Agnust, melyért hosszú ideig vartál,“ Budapest, ISTI. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. 200
