Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Zoffmann Zsuzsanna: A bronzkori Gáta-Wieselburg kultúra Nagycenk-Laposi rét lelőhelyen feltárt temetkezéseinek embertani vizsgálata
К. ZOFFMANN ZSUZSANNA A BRONZKORI GÁTA-WIESELBURG KULTÚRA ... (Ilon-Tóth 2004), Ausztriából pedig Oggau lelőhelyről került közlésre még néhány embertani lelet (Ehgartner 1948). Az embertani vizsgálatok eredményei megegyeznek azzal a régészeti megállapítással, hogy a Gáta-Wieselburg kultúra a nyugat felől érkező, ún. Harang alakú edények népcsoportjainak közreműködésével alakult ki. (Kovács 1994) Ennek paleoantropológiái bizonyítékait a népesség embertani arculatának összetevői képezik, melyek között megtalálhatóak az ezen a területen már a korábbi periódusokban is jelenlévő típusvariánsok (atlantomediterrán, gracilis mediterrán és alpi), de a Gáta-Wieselburg kultúra hordozói között megfigyelhetőek az ún. tauríd („planoccipitális Glockenbecher”) néven ismert típusnak (Lipták 1962) képviselői is, amely nemcsak a Fertő-tó környékén, hanem a teljes Kárpát-medencében is, a kora-bronzkor előtti időkben még ismeretlen volt, s amely a Harang alakú edények népével terjedt el Európa-szerte. (Gerhardt 1953; 1978) A Harang alakú edények népének jelentős szerepét a Gáta-Wieselburg népesség kialakulásában, a biostatisztikai analízisek közül alkalmazott Penrose-féle distancia analízis (Penrose 1954) is igazolja. (Zoffmann 1999; 2005) Az eredmények alapján kirajzolódó összefüggéseket a korban és/vagy területileg szomszédos bronzkori kultúrák népcsoportjait képviselő koponyasorozatok közötti Cp^-értékek mutatják (1. ábra), amelyek az egyes sorozatok közötti, kombinált nagyság- és forma-távolságok szignifikáns azonosságait jelzik. Az analízisben a Gáta-Wieselburg kultúra népességét — a többi töredéksorozat túl kicsiny esetszáma miatti kényszerűségből — csak a hainburgi sorozat képviselte. Az eredmények azt mutatták, hogy a Hainburgteichtali népcsoport és a németországi, illetve morvaországi Harang edények népe között szignifikáns kapcsolat létezett, ami minden bizonnyal a Gáta-Wieselburg populáció eredetére utal. Szignifikáns kötődés mutatkozott a hainburgi sorozatnak a lengyelországi Zlota kultúra sorozatával is, ami áttételes úton, az analízisben — feltehetően a leletanyag hiánya miatt — nem szereplő valamely népesség közvetítésével jöhetett létre. Ugyancsak régészeti magyarázatra vár, hogy a három Harang edények népét képviselő sorozat közül a csehországi sorozatnak miért nincs kapcsolata Hainburggal. A három Harang alakú edények népét képviselő sorozat egymás közötti szignifikáns kapcsolat hiányának viszont — feltehetően — az embertanilag eltérő autochtonokkal létesült keveredés szolgálhat magyarázatul. Az embertani vizsgálatok szerint (Gerhardt 1953; 1978), a Harang alakú edények népének Nyugat-Európa felől kiinduló vándorlási útvonalán feltárt temetőiben több adat is szól az őslakosokkal történt keveredés mellett. A Kárpát-medence északnyugati részébe tehát már vagy ilyen kevert taxonómiai arculattal rendelkező népcsoportok érkezhettek, vagy a taxonómiai heterogenitás egy Kárpát-medencén belüli keveredés eredménye lehetett. A vizsgálati leletanyag ahhoz még elégtelen mennyiségű, hogy erre a felmerült kérdésre választ adjon. A bronzkor későbbi periódusainak populációin belül megfigyelhető jellegzetes tauríd típusú egyedek felbukkanása azonban (Kisapostag, Vatya, Maros-Perjámos kultúrák) — a régészeti megállapításokkal ellentétben, melyek szerint a Harang alakú edények népe, legalábbis Kárpát-medencén belül, nem keveredett az őslakosokkal (Kovács 1994) — már így is kétségtelenné teszi azt a tényt, hogy e kora bronzkori bevándorlók utódai túlélték kultúrájuk megszűnését, s leszármazottaik a bronzkor ezt követő szakaszaiban a Kárpát-medence több népességébe is beépültek. 19
