Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: XVI. század Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából

ARRABONA 2008. 46 / 2.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

■ Ld.: 11/10. levél megszólítása.

Csuny, Csun, Dunacsuny, ma: Cunovo, SzK.

3 MOL A 57 MKLt, LR 4. köt. 368-369. (1583. szept. 27.)

4 MOL A 57 MKLt, LR 4. köt. 426-427. (1585. szept. 25.)

5 Ld. erről 11/3. sz. levelet, illetve a lábjegyzeteket.

6 Gutor, Pozsony vármegye, ma: Hamuliakovo, SzK.

7 GyL MLR, szlavniczai Sándor cs. lt., 1. doboz, „Status possessionis Guttor in Co[mi]t[a]tu Poson[iensi] existence] ab anno 1433.”

8 GyLMLR szlavniczai Sándor cs. lt., 3. doboz, sz. n., Joannes Volckhart Widmer levelei Perekedy Miklóshoz, Pozsony, 1605. máj. 11., máj. 30., június 27. A levélíró 1603-1608 között a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosa volt. (Fallenbüchl 2002, 235.)

9 A Peck családot nagyon szoros családi-rokoni szálak fűzték a Magyar Kamara vezető hivatalnokcsaládaihoz. Ennek, illetve a családnak a genealógiáját ld.: Federmayer 2005,195. Rosina házasságára: uo. 196-197.

10 MOL A 57 MKLt, LR 6. köt. 227-229. A birtokátadás időpontja: Chemelháza, 1609. január 9. (feria sexta proxima post festum Epiphaniarum Domini) II. Mátyás uralkodói megerősítése: Bécs, 1610. okt. 27.

11 Pl. Moson vármegye szolgabíráinak és egyetemének 1581. évi kiadmányában található magyarnyelvű felvallást. GyL MLR, szlavniczai Sándor cs. It., 1. doboz, sz. n.

12 A Győri Egyházmegye Levéltárában, Győr, a szentszéki jegyzőkönyvek sorozata az 1600. évvel kezdődik.

13 Az egykorú magyar nyelvű szövegek közlésére: Bak 2000.

14 A Jörg/György névben az „o” fölött egy „e” betű található.

15 Szombathely, Vas vármegye.

16 Pozsony, Pozsony vármegye, ma: Bratislava, SzK

17 Hainburg, Alsó-Ausztria.

18 Septembris.

19 Deutsch-Altenburg, Alsó-Ausztria.

20 Az elhúzott íráskép miatt nem lehetetlen a „hoznak” szó sem.

21A szövegből nem egyértelmű, hogy Deutsch-Altenburgról, vagy Magyaróvárról (Ungarisch-Altenburg) van szó.

22 Septembris.

23 Szeptember 30.

24 Oktobris.

25 Farkasfalu: bizonytalan beazonosítású helynév. A korszakban pl. Farkasfalu/Farkasfalva Vas vármegyében (ma: Wolfau, A.), illetve Farkasfalva Szepes vármegyében (ma: Vlková, SzK) is volt.

26 Az „ö” betű „e” fölé írt „o”.

27 Csuny, Moson vármegye (Dunacsún/Dunacsúny), ma: Cunovo, SzK

28 Rajka, Moson vármegye

29 A csunyi-rajkai középkori határra: Győrffy 1998, 146., 175-176.

30 Jahrendorf: Moson vármegyei település. Horvátjárfalu és Németjárfalu települések feküdtek Moson vármegyében. Nemetjárfalu, Deutschjarendorf ma A., míg Horvátjárfalu/-jarendorf ma: Jarovce, SzK. Minden bizonnyal ez utóbbiról van szó!

31 NP = Nicolaus Perekedy

32 Valószínűsíthetően nem az erdődi Pálffy család tagja, nem kizárható, hogy a kápolnai ághoz tartozó személy. (Pálffy 2003.17-36.)

33 Csunyt 1537/1538-ban, illetve 1547/1548-ban érték el horvát telepítési hullámok, csekélyebb betelepülés az 1555., 1559., 1567. évi adójegyzékekben, a század második felében is folyamatosan megfigyelhető. (Tobler 1978, 60.)

34 Gancz: beazonosítatlan helynév.

35 Sor fölé írt, betoldott szó.

36 Perekedy Miklós utáni következő csunyi birtokos, Chemel István XVII. század eleji bemellékelt feljegyzése: „Ezeket az fel iegzeth hatar ieleket az erdeon, mellirűl zep collaterialisom wagyon ugi ercze keg[yelme]d, hogy azon az árkon beleol uannak Rayka feleől, az meli árkot az itualo chuni еег eóregh azzoni engedelmebul ásták az viz kedueertt, es az meli árkot, mar űk az erdoo chuni es raikai erdeőkeozeöt az torkatul foguan az araknak, tártnak hatarnak, holott bellieb uagion iuxta signatura [m] Raika feleől. os aaaro.

S[tephanus] Chernell [mp.]”

120