Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: XVI. század Moson vármegyei magyar nyelvű iratok a szlavniczai Sándor család levéltárából
DOMINKOVITS PETER XVI. SZÁZADI MOSON VÁRMEGYEI MAGYAR NYELVŰ IRATOK ... Dominkovits Péter XVI. SZÁZADI MOSON VÁRMEGYEI MAGYAR NYELVŰ IRATOK A SZLAVNICZAI SÁNDOR CSALÁD LEVÉLTÁRÁBÓL (Perekedy Miklós személyéhez ßzödö iratok) Moson vármegye XVI-XVII. századi nemesi társadalmáról máig nagyon csekély ismeretekkel rendelkezünk. Ezért is figyelemre méltó a szlavniczai Sándor család levéltárában, a vármegye késő középkori, kora újkori egyik bene possessionatus famíliája, a Rausar család történetével összekapcsolódó kis irattöredék. Az iratokat Perekedy Miklós személye fűzi össze. Ki is volt Perekedy Miklós? Perekedy származásáról, családjáról, iskoláztatásáról karrierjének kezdeteiről, társadalmi kapcsolatrendszerének alakulásáról jelenleg nem ismert adat, pályája ívének még oly vázlatos felrajzolásához is további alapkutatások szükségesek. A családtörténet klasszikus kézikönyve a Baranya vármegyei Perekedről eredezteti a családot. (Nagy 1862,226.) Miklós esetében egyetemi tanulmányokat feltételez a „magister” fokozat. Amikor neve, személye ismertté vált, már országos tisztségeket töltött be. 1579-1591 között királyi jogügyigazgató (causarum regalium director), 1595-ben kaszaházi Joó János személynök ítélőmestere, 1600-ban a személynök után a másik nagybíró, ecsedi Báthory István országbíró ítélőmesterének a hivatalát töltötte be. (Dominkovits 2001, 308.) E minőségében vett részt az 1601. és 1602. évi országgyűléseken. (Fraknói-Károlyi 1885, 487-488.; Fraknói-Károlyi 1890, 84.) 1602. október 1-jétől a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosa lett, mely tisztséget 1605. szeptemberben bekövetkezett haláláig töltötte be. (Ember 1946,132., 147.; Fallenbüchl 1968, 252.; Fallenbüchl 1988, 113., 136.; Fallenbüchl 2002, 235.; Gecsényi 2008, 486.) A forrásfeltárás jelen szakaszában úgy tűnik, a XVI/XVII. század fordulóján Perekedy ecsedi Báthory István familiárisai közé tartozott.1 Ugyanakkor az országbíró nagyon részletes, leghűbb szolgálóiról is megemlékező végakaratában néki semmit sem testált. Neve Bay Mihály dévényi (ma: Devín, SzK) tisztartó mellett került csak elő, egy pontosan nem ismert célú és időpontú, I. Rudolf udvarában tett küldetés kapcsán: „Ismeghuagionn ezüst miuem, kit zolgalatomba chazar uronk adatott, mikor Bay Mihalt perekedi mesteremmel Pragaba kultem uala.” (Vadász 2002,51.) A levelezés időszakában Perekedy rezidenciája a Moson vármegyei Csunyon2 volt. E falura 1583 őszén, csunyi (chunyi) Horváth Gáspár fiúörökös nélküli halálával, hűséges szolgálataik fejében Kamper Ferenc pozsonyi főharmincados és Kopáchy György kaptak birtokadományt II. (magyar uralkodóként I.) Rudolf királytól.3 A leányág másfél évvel később érvényesíthette jogait: 1585 tavaszán Rausar Benedek és házastársa, csunyi Horváth Borbála 3000 rajnai Ft fejében szereztek uralkodói birtokadományt a teljes Csuny falura.4 Perekedy a megözvegyült csunyi Horváth Borbálával kötött házassága révén jutott ezen, későbbi rezidenciális birtokhoz. Csuny révén Perekedy a XVI. század végi Moson vármegye birtokos társadalmában a kis számú, jómódú középbirtokos nemesek sorába tartozott. Az 1593. évi — 1594-ben kihirdetett — porta-összeírás szerint Csunyon 10,5 adózó portával rendelkezett. Ez a korabeli Moson vármegye adózó portáinak 1,4 %-át jelentette. Ez a portaszám 101