Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez

ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK ПС Ptte tvmbuno. irtOlflrti Wpl íeanietrr Jrtdtfírt* jntiic/íai [ min« cn ; nime 06 I iiiniimii шеек*! i шит» nemmé ilitboiiim tTCnre/űa nme xw иопОлг’Йк „ icuiiue <t orémln «mu« ni/i/ne wmttxj»piili ylniKpwtf «tilled co:0u? íctncnplnni ixo hc/hrt 'i11'1 / offcxW-<hii«i« finortutiiiörtvi 4. kép Ismeretlen mester: Szent László szekércsodája, 1446-1447. (Wien, Bildarchiv der Österreichisches Nationalbibliothek) lesleg Luxemburgi Zsigmond földi ma­radványai is nyugodtak. (4. kép) Számolni kell továbbá Lászlónak a nagyapjától örökölt könyvtárával is, ame­lyet 1455-ben visszakövetelt III. Frigyes császártól.33 Az erős családi indíttatású tradíció következetes és töretlen továbbvitelében nem mellőzhető továbbá Garai László személye sem, aki hivatali kötelességé­ből fakadóan is, mint az ország nádora (1447-1458), és mint a király közeli hoz­zátartozója,34 a lehető legnagyobb befo­lyással bírhatott Lászlóra; s aki — mivel a lovagkirály saját patrónusa is volt — ugyancsak alaposan kivette a részét a Szent László-tisztelet ápolásából.35 Végül, de nem utolsósorban, a leg­határozottabban számolni kell e tisztelet formálásában — ahogyan a történészek közül elsőként Bunyitay Vince számolt is vele —, Várad püspökével, Vitéz Jánossal (1445-1465), aki 1453-ban lett titkos kan­cellár, vagyis éppen abban a sorsfordító esztendőben, amikor valamennyi bennün­ket érdeklő alkotás megszületett.36 Az 1453-as év politikai történései Ez az év gyökeres változást hozott az addig gyámság alatt, gyakorlatilag po­litikai túszként fogvatartott, a bécsújhelyi császári rezidencián növekedő ifjú szá­mára. Az események felgyorsultak és villámgyorsan követték egymást, mintha minden eddig elmulasztott intézkedést egyszerre kívántak volna bepótolni. Januárban előbb Bécsben, majd a hónap közepétől Pozsonyban ülésező or­szággyűlésen az országnagyok megállapodtak az ország jövendő kormányzásáról. V. Lászlót újabb koronázás nélkül elismerték királyuknak, de a királyi várak és a jö­vedelmek továbbra is az ország főkapitánya, Hunyadi János kezén maradtak.37 Új­jászervezték a „specialis presentia regis” és a „personalis presentia regia” bíróságot. Széchi Dénes esztergomi érseket kinevezték főkancellárnak. Január 29-én a tizenhárom éves V. László ünnepélyesen esküt tett Pozsonyban az ország szokásainak megtartásáról, majd a rendek hűséget fogadtak neki. V. László a Magyar Királyság tényleges uralkodója lett, új pecsétet bocsátott ki.38 Júliusban egyforintos rendkívüli adót vetett ki a csehek elleni hadjárat finan­szírozására, s e hó 5. napján Bécsben az iránta tanúsított hűséget megjutalmazva Bártfa városának címert adományozott, egyszersmind megengedte, hogy azt zász­lóján, pecsétjén minden alkalommal úgy használhassa, mint Kassa városa.39 (5. kép) Október 12-én a király Kronenburgban kelt oklevelében arról értesítette Bártfa város polgárait, hogy egy évre felmentette őket a harmincad fizetés alól. (Iványi 372

Next

/
Oldalképek
Tartalom