Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Móser Zoltán: Ma László napja vagyon (június 27.)
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK A körte ugyanis nem az ismert gyümölcsöt jelenti itt, hanem azt az eredetileg körte alakú és sokhelyt körtének is nevezett súlyt, nehezéket, melyet az ingaóra láncára és az ún: római mérleg hosszabbik karjára szoktak akasztani. A szólásban persze nem konkrét nehezéket, hanem átvitt értelemben nyomasztó súlyt jelent a körte. A „hozzákötötte Laci a lovát” változat két különböző, de jelentését tekintve rokon szólás keveredéséből alakulhatott ki. Az egyik a Lacit vagy Lackót emlegető szólások imént tárgyalt csoportjába tartozik, a másik pedig így hangzik: „ne állj ott, mer valami bolond némöt hozzád köti a lovát”. Ezt is, éppúgy, mint azt, hogy felült Lackó, a dologtalanul ácsorgó emberre mondják gúnyos és találó utalással arra, hogy a tétlenül álldogáló embert könnyen valami cölöpfélének nézheti valaki. (O Nagy 1965, 206.) Lugossy József múlt századi orientalista Magyar csillagisme című befejezetlenül maradt művében Szent László szekere csillagképről tesz említést.3 (Magyar 1998, 212.) Hogy a néphagyományban valóban élhetett egy ilyen elképzelés, arra áttételesen Lisznyai Kálmán sokat idézett verse (Palóc dalok 1851.) a bizonyság: László kirá lovagónyi Mihá’ arkanagyaltó tanót Mikó meghout, egy darabig Az ég lovászmestere vót. Ó hajtá a göncöl szekér Csillagsörényes lovait, Ragyogó ostorul fonta A hódvilág sugarait. Kiolvasónknak és mondókáinknak jól ismert motívuma az égi lovászmester: „Egyedem-begyedem, sarkantyú, / Nem vagyok én félnyakú, / Hanem Isten kovácsa. / Szent Pál lovát patkolom, / Arany szeggel szegezem.” (Kiss 1891, 34.) B. Kovács István Gömör megyei gyűjtéséből egy részlet: „Nem vagyok én serpenyű, / csak vagyok, csak vagyok / Isten kovácskája. / Szent Pál lovát patkoljuk, / Éles szöggel vasaljuk.4 László Gyula vetette fel, hogy „messze az Altaj vidékig kalandozhatnánk, ha az égi lovászmester párhuzamait keresnők.” (László 1993, 17.) Lisznyai idézett verse pedig azt sugallja, hogy a Szent László szekere csillagkép a Göncölszekér egyik — népi — nevét takarja. (Magyar 1998, 213.) Szent László nevét és tetteit, a vele kapcsolatos csodás eseményeket megőrizte számos középkori kódex és krónika. Ezeken kívül a falfestmények és oltárképek, de néhány jeles költőnk (Janus Pannonius, Garay János, Arany János, Csanádi Imre, Marsall László, Sinka István) verse is. Ezek közül csak egyet másolok most ide, s mellé befejezésként egy Rábatamásiban gyűjtött bakternótát idézek, merthogy ma László-napja vagyon. SINKA ISTVÁN: LENGYEL LÁSZLÓ Élt egy nagy szemű király... Hol vagy édes királyunk? Előtted táncot járnánk, te meg szép olló-báránt vacsoráznál minálunk. 330
