Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK Miért őt választották ünnepi orátornak? Indokolt szempont lehet, hogy a „rangja miatt”, mivel a lakoma 200 forintos költségét állnia kellett. (Kulcsár 2004, 46.) Csakhogy volt gazdag magyar főúri ifjú Bécsben más is. Idősebb, magasabb egyetemi grádusban, jobb tanulmányi eredményekkel. Felmerülhet, hogy az új diákra Horvátország miatt esett a választás, bánok leszármazottja és maga is a báni méltóság várományosa. A zágrábi püspökséget Szent László alapította, a székesegyház őrzi a XI. századi László palást-kazulát,oltárképek, és a kerlési (cserhalmi) csatához fűződő jelenetsort, a leányt rabló kúnnal vívott harca tartja elevenen emlékét. (Riznica 1983, 256; Szabó J. 1993, 202; Schrauf 1902, 297.) A natio Hungarica közössége pedig számon tartotta a szigetvári hőst. Az ifjú Zrínyi Miklós, László második neve révén védőszentjét tisztelheti a királyban. A procurator Petrus Mariani (1605-1665), zenggi származású, horvát pap, és László király horvátországi uralkodásának korszakfordító jelentőségét Gersei Pethő Gergely (1570-1629) Magyar krónikája már erőteljesen hangsúlyozta. (Bartoniek 1975, 412.) A beszédben viszont egyetlen kivétellel közvetlen horvátországi utalásokat nem találunk. A natio Hungarica curatora, a Zrínyi-árvák gyámja, a gyámi bizottság elnöke, Sennyey István (15??—1635) győri püspök és kancellár, döntő szava lehetett az orator kiválasztásában. Gyámi teendőit azonban Pázmánnyal beszélte meg. Milyen minőségben irányította a korán elárvult két Zrínyi-fiú nevelését Pázmány Péter? A Zrínyi-szakirodalmat kezdettől foglalkoztató kérdést Bitskey István tisztázta: a legfőbb gyámi feladatot és az öt főből álló gyám-tanács vezetését Pázmány ugyan Sennyey Istvánra hárította, de „az árvák sorsának irányítását nem vitathatjuk el” tőle. (Bitskey 1998, 324-325.) Javaslatára nevezte ki a nyolcéves Miklóst főlovászmesternek a király és tanulmányait ugyancsak a bíboros kísérte figyelemmel. Több érv szól amellett, hogy a Szent László-ünnep szónokának Pázmány hatására választották ki a serdülő Zrínyi Miklóst. Logikusan végiggondolva, elég nagy kockázatot kellett vállalniuk. Két év gráci gimnázium után a kijelölt szónok 1633-ban abbahagyta a tanulást, majd 1633 novemberében Bécsben a gimnázium retorikai osztályába lépett, de december 1-én már Nagyszombatban volt. 1634 elején öccsével együtt hirtelen tért vissza Bécsbe. (Klaniczay 1964, 28; Bitskey 1998, 325.) Felkészülésre szűk két hónapnál is kevesebb jutott. A szövegbe zsúfolt ismeretanyag összegyűjtésére, megírására, memorizálásra ez nagyon kevés idő. Fel is merült az utókor kételye, főleg életkora miatt, hogy a beszédet vajon valóban a gyermekkorból éppen hogy kilépett Zrínyi írta volna. Fraknói Vilmos 1917-ben úgy vélte, lehet, hogy valamelyik tanára fogalmazta, Négyesy László belefoglalta Zrínyi prózai műveinek 1920-ban tervezett kiadásába. (Fraknói 1917a, 146-150; Fraknói 1917b, 174-177; Barta 1937, 113-178; Holl 1980, 96-103; Zrínyi 1985, 96; Galavics 1986, 74; Borián 2004, 34.) Klaniczay Tibor 1964-ben egyértelműen kijelentette: „Zrínyinek ez a beszéde,... első irodalmi alkotásának tekinthető... tartalmából, a beszéd alapgondolatából Zrínyire ismerünk,” de „bizonyosan volt, aki segített.” Holl Béla úgy vélte, hogy a „megfogalmazásában tanára, a retorika professzora” közreműködésével kell számolnunk. Perjés Géza osztotta ezt az álláspontot, azzal a megszorítással, hogy a szónoklaton átüt Zrínyi egyénisége, mert a király katonai erényeit hangsúlyozza. (Klaniczay 1964, 28; Perjés 2002,17.) 98
