Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL liek vagy Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony tapasztalta meg, hanem távoli tájakról, Moldvából és Havasalföldéről is vonzotta a betegeket. „Olaj származik szent koporsódból” — hangzott az 1458 után tovább élő „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!” kezdetű énekben és sírjánál reméltek gyógyulást, mint Európában másutt is az olajjal felkent csodatevő királyoktól. (Szalárdy 1980, 414-415,417; Balogh 1982, II. 164; Bloch 1985 passim.) Mohács évszázadában László király emlékezete a folyamatosságot jelentette a középkori Magyarországgal és a három hatalom alá került részek, a török megszállta terület, a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség virtuális egységét fejezte ki. A Regni Hungáriáé descriptio vera (1552, 1556) című térképen a szöveges ábra szerint Szent László Szent Istvánnal közrefogja a Köpenyes Madonnát, a Gyermekét tartó, megkoronázott Patrona Hungáriáét, alatta szöveg: a fohászkodók kérik a szent királyokat, járjanak közbe az égieknél országuk megsegítése érdekében. (R. Várkonyi 2001, 61.) Tinódi költészetének „messzeragyogó gyöngyszeme”, hogy énekbe foglalta Szent László megjelenését Lackfi András seregében. Szamosközy István szemlélete már tágasabb, és tájékozottsága frissebb volt, s így László király történetéről is többet mondott, mint Bonfini, de mivel műve kéziratban maradt, csak az utókort tájékoztathatja a XVII. század igényeiről. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György történetírói pedig a király egyházszervezői, országkormányzási jelentőségére figyeltek fel és átvették a török támadások elleni védelem példájával átitatott Szent László-hagyományt. AXVI-XVII. század török háborúi hatására az Athleta Christi fogalma kitágult, és a korszerű katonai erények, a bátorság, a fegyelem, az okosság, a gyorsaság képzeteit is magában foglalta. Mit vett át ebből a gazdag tárházból az ünnepi orátor 1634-ben és mit tett hozzá, hogyan vitte tovább? A szónok A szónok tizennégy éves. Töredékes forrásaink szerint iskolai tanulmányaival gondok voltak. Csak az év elején iratkozott be Péter öccsével a bécsi jezsuita kollégium retorika osztályába és az egyetem natio Hungarica testületébe. (Klaniczay 1964, 28.) Ráadásul a harmincéves háború katonailag és politikailag egyaránt kritikus időszakában határozott úgy a natio Hungarica kuratóriuma, hogy ezúttal Zrínyi Miklós beszél Szent Lászlóról. A tétel az akkor már általános hagyomány jegyében: ,Дех Miles”. Mégpedig úgy, hogy a procurator kívánsága szerint az orátor a katonakirály példáját a harctérre induló III. Ferdinánddal állítsa párba. Fogas feladatot kellett megoldania az ifjúkor küszöbére érkezett Zrínyinek: a társadalom minden rétegében átitatta a László-hagyományt a király küzdelme a pogányok, a törökök ellen és az ország középső kétharmadát megszállva tartó Oszmán Birodalommal szemben a védelmi háború követelménye. Viszont III. Ferdinándnak a protestánsok, és egy másik keresztény ország ellen kellett harcba szállnia, és a császár tiltotta a végvári vitézek határ menti harcait is. (Schrauf 1902; Négyesy 1920-1985,96; Barta 1937; Kulcsár 1990, 45-64; Kulcsár 2004, 45-47; Bubryák 2005, 571.) Feloldhatatlan ellentmondást kell a szónoknak áthidalnia. Ráadásul felkészülésre nincs elég ideje. A gyakorlattól eltérően nem az előző télen, hanem az ünnep előtt alig két hónappal jelölték ki a beszédre. 97 i
