Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Madas Edit: Szent László, a bécsi egyetem magyar nációjának patrónusa - "Bécsi egyetemi beszédek"
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK ként jelenik meg a hallgatóság megnyerésének igyekezete, de megmarad a közös imádság a tulajdonképpeni beszéd előtt. A müncheni kódexben így zárul a bevezető rész: „Kérlek titeket, urak és atyák, imádkozzatok értem az Úrhoz (Róm 15,30), hogy akarata szerint meggyújthassam a tudás lángját, s hogy én is elmondhassam a kegyelem drachmáját megtaláló asszonnyal együtt: «Kegyelmet találtál Istennél» (Lk 1,30). Ennek kieszközlésére áhítatos lélekkel és kegyes hangon mondjuk el az angyali imádságot: Üdvözlégy Mária.” (Madas 2004, 140.) A salzburgi kódexben Mária magasztalása és az imádságra való felszólítás 13 sor terjedelmű, ráérősen halad előre, akár az egész beszéd.11 A „kegyelem drachmája” nem véletlenül szerepelt a müncheni kódex bevezetésének záradékában. A beszéd élén álló bibliai citátum, a thema, melyre a teljes gondolamenet épül: ,/tccendit lucernam et evertit domum” (Gyertyát gyújt és felforgatja a házat. Lk 15,8). A szerző a thema közlése után rögtön megjegyzi, hogy „az idézet valójában a mai ünnep evangéliumából van kiemelve.” (Madas 2004,139.) Az idézet a Pünkösd utáni harmadik vasárnap evangéliumából való (Lk 15,1-10), s eredetileg arra a példabeszédbeli asszonyra vonatkozik, aki tíz drachmájából elvesztett egyet, és világot gyújtva felforgatta érte a házat. A beszéd tehát egy olyan évben hangzott el, amikor a Pünkösd utáni harmadik vasárnap június 27-re esett, vagy az ünnep ugyan hétfőre esett, de a szónok a vigílián, vagyis vasárnap beszélt. Sajnos 1453 előttről nem maradtak fenn a prokurátori feljegyzések, így a pontos évet most nem találgatjuk. A salzburgi sermo themája Eszter könyvéből vették: ,J4octem illam duxit rex insompnem” (A király álmatlanul töltötte amaz éjjelt. Észt 6,1). Szent László király ugyancsak sok éjszakát töltött virrasztva, imádságban a váradi székesegyházban. A kulcsszavak a rex, a nox és az insompnis, de a beszéd alosztásainak nagy része a jó és rossz uralkodóval, s a királyi jelvényekkel foglalkozik, rendszeresen visszatérve Szent László személyéhez. Érdekes, hogy ez a beszéd ugyancsak a Pünkösd utáni harmadik vasárnapon hangzott el, nyilvánvalóan egy másik évben. „Taliter noster rex Ladislaus noctem presentis calamitatis et miserie in virtutum exercitacione duxit insompnem contra invidi hostis insidias, «qui tamquam leo rugiens circuit querens quem devoret», ut dicit beatus apostolus Petrus in hodierna epistola 1 Petri 5-to (8)” (A mi László királyunk a jelenvaló baj és nyomorúság éjszakáját az erények gyakorlásával töltötte virrasztva az irigy ellenség cselvetései ellen, „aki mint az ordító oroszlán jár körül, keresvén, kit nyeljen el” — amint Péter apostol mondja a mai episztolában.)12 A kódexben a Szent László-beszéd előtt a bécsi egyetem profeszszorainak egy levele olvasható 1460-ból, melyben a diákok számára anyagi támogatást kérnek. E levél és a kódex néhány egyéb datált és a bécsi egyetemhez kötődő tétele alapján ezt a sermót is datálhatjuk az 1460-as évek elejére. 1462 például egy olyan év, amikor Szent László ünnepe a Pünkösd utáni harmadik vasárnapra esett. A két sermót összehasonlítva a müncheni feszesebb, mégis színesebb, a salzburgi terjengősebb. Az elsőben a bibliaiakon kívül nyolc hivatkozás van auktoritásokra, a másodikban 52 szentírási idézet mellett 54 egyéb tekintélyre történik hivatkozás Aristotelésztől Ovidiuson át az egyházatyákig és a skolasztikus teológusokig. A jól sikerült müncheni sermót az általános érvényű mondandója miatt lehetett érdemes lemásolni az ingolstadti kódex számára. Szent László neve semmit sem mondott a másolónak, nem is sikerült egyszer sem helyesen leírnia. A László-legenda konkrét részletei is a másolásnál maradhattak ki a sermóból. Felté88
