Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Magyar Kálmán: Szent László és Somogyvár (Tanulmány a XI. századi magyar-francia kapcsolatok történetéhez I.)
MAGYAR KÁLMÁN SZENT LÁSZLÓ ÉS SOMOGYVÁR Bárczi Géza szerint a magyarországi latinusok a XV. század előtt túlnyomórészt vallonok (Gallici) vagy egyéb franciák (Franci, Francigenaé) voltak. 1096-ban szerepel a szerémségi Nagyolaszi, másnéven Francavilla, vagy villa Francorum advenarum. (Bárczi 1938, 4-7.) László király 1092-es I. törvénykönyvének 31. fejezete a latinusokról, mint pénzszerző, vagyis kereskedő, városlakó népelemről szól. (Györffy 1972, 40; Magyar 1983, 20.) A városlakó francia-vallon telepeseken kívül nagyon sok falusi körülmények között élő föld-és szőlőművelő francia-vallon élt a XI. századtól Magyarországon. Erre bizonyíték a Kárpát-medencében számos helyen létező helynévanyaguk. Az általunk kutatott húsznál is több Olaszi (villa Latina) mellett a Gallicus, a Gyán, a Tállya, a Mecsedel és Gehanfalva, valamint az Alistál és Felistái nevű falvak is vallon eredetűeknek tarthatóak. A legtöbb és legkorábbi ilyen kisebb-nagyobb francia-vallon eredetű település Bihar, Zemplén, Szepes, Heves, Szerém, Somogy és Baranya megyében található. (Magyar 1983, 20-21; Magyar 2004, 1-8.) (3. kép) Röviden a francia-vallon eredetű szentek (Szent Egyed, Szent Ányos, Szent Apollináris) XI. századi somogyi tiszteletéről15 Bálint Sándor már az 1970-es években megállapította, hogy Szent Egyed magyarországi tisztelete nem Somogyvár alapításával kezdődött. (Bálint 1974,4; Bálint 1977, 254.) A szent koponyájának három töredékét már korábban, a XI. század derekától(?) Esztergom francia-vallon városrészének Szent Egyed templomában őrizték. Bálint Sándornak az tűnt fel, hogy Európában a középkorban leginkább városok emeltek templomot Egyed tiszteletére. (Bálint 1974, 4.) Szerintünk ez a jelenség még kiegészíthető azzal, hogy a vadászat szentjeként gyakran az erdővidékeken is ábrázolták. (Zolnay 1971, 72-74; Magyar 1983, 22.) A francia szenteknek a magyar király által kiemelten támogatott XI. századi magyarországi (somogyi) kultusza I. András tihanyi temetkezőhelyének létesítésével kezdődött. Az 1051-ben Andrásnál békekövetként járt Hugo, Cluny apátja hozhatta el a királynak Orleans-i Szent Ányos ereklyéjét. Hugo ugyanis elődjével, Odiloval együtt Orleans-ban ott volt Szent Ányos translatiojánál. A tihanyi monostor Szent Ányos kultusza Somogybán a középkori Marcali városi templomának Ányos titulusában követhető. (Magyar 1983, 26; Magyar 2004, 1-8.) (4. kép) I. Béla Szekszárdon alapított monostorával kapcsolatban annyit tudunk, hogy a francia-vallon Vilmos volt az apátja. Béla idősebbik fia, I. Géza garamszentbenedeki templomában a középkori oltárképen szerepelt Szent Egyed. A monostor alatti településnek, Petend falunak16 viszont már Szent Egyed volt a védőszentje. (Magyar 1983, 21. 97-99. jegyz.) A vadászatot a magyar erdővidékeken, így Somogybán is űző László király — túl a fontos francia és más kapcsolatokon — tudatosan választotta Szent Egyedet temetkezőhelye, így Somogyvár védőszentjének. Szent Egyed korabeli tisztelete több, főképpen László király egyházalapításához köthető helyeken figyelhető meg. László későbbi (1116 utáni!) sírhelyének, Váradnak Olaszi (Villa Latini) részén ugyancsak Szent Egyed templom állt. (Fügedi 1992, 58.) Az Eger-völgynek (Olasz falu, Villa Gallicus) már a Liege-i vallonokkal együtt említett hegyét, a Mons Sancti Aegidi-it, ma Eged hegyként említik, utalva a francia-vallon település egykor ott álló 63
