Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
FARKAS ANNAMÁRIA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT TÖRTÉNETE JEGYZETEK 1 MKL XII. kötet, 2006. A szócikket írta: Nagy László. 2 A Szent László Társulat alapszabályai. Kiadta: Krywald Ottó. Budapest, 1939. A Társulat ezt az alapszabályt az 1938 tavaszán megtartott székesfehérvári vándorgyűlésen állapította meg, ezzel módosítva a szervezet alapításakor létrejött szabályzatokat. 3 Danielik János (1817-1888): A Szent István Társulat alelnöke, az ő javaslatára alakult meg a Szent László Társulat. Választott püspök, teológusként a rozsnyói lyceum magyar és filozófiatanára, 1848- tól a Religio és nevelés c. lap szerkesztője. 1856-ban a Magyarországgal megkötött szentszéki konkordátum idején a Nemzeti Párt tagja. 1858-tól az MTA levelező tagja. 1883-tól érseki helynök és a jogi lyceum igazgatója. (MKL II. kötet 1992, 519.) 4 Lonovics József (1793-1867): A Szent László Társulat alapítója, első egyházi elnöke. Egri kanonok, és teológiai tanár, az egri papnevelő intézet igazgatója. Csanádi megyéspüspök, királyi táblai főpap. V. Ferdinánd király egri érsekké nevezte ki, de állását a szabadságharc miatt nem foglalhatta el. Pásztorlevelében fölszólította híveit a haza védelmére. Gróf Széchenyi István munkatársi-baráti köréhez tartozott döblingi magányában az 1850-es évek végén. Lonovics a meghurcoltatásai után a Deák-párthoz csatlakozott, majd 1866-ban kalocsai érsekké nevezték ki. Székét betegsége miatt nem foglalhatta el. (MKL VIII. kötet, 2003. 90-91.) 5 Gróf Károlyi István (1797-1881): Politikus, 1848 júniustól Pest vármegye főispánhelyettese, majd főispánja. 1858-tól az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, 1860-ban, majd 1867-1881 között ismét Pest vármegye főispánja. Az MTA tagja volt. (Magyar Nagylexikon X. kötet 2000, 605.) 6 Serédi Jusztinián (1884-1945): 1927-től esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, egyházjogász, az MTA tagja. 18 évet töltött az esztergomi érseki székben. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1938-ban, a Szent István jubileumi év keretében Budapesten rendezték a XXXIV. Eucharisztikus Világkongreszszust. (Gergely 2004,161-181.) 7 Shvoy Lajos (1879-1968): 1927-től haláláig a székesfehérvári egyházmegye püspöke. A Szent László Társulat mellett a Szent Cecília Egyesület egyházi elnöke. A Felsőház tagja (1927-1944), pápai trónálló. A Regnum Marianum templom építtetője és 1919-től első plébánosa. 1944-ben szembeszállt a nyilas kormány intézkedéseivel, ezért Sopronkőhidára hurcolták. 1945 után újjáépítette egyházmegyéjét, 32 lelkészséget alapított. (ÚMÉL V. kötet, 2004,1125.) 8 1929. március 13-i ülés, 40. pont. Püspökkari tanácskozások I. kötet 1992, 263. 9 Krywald Ottó (1872-1954): hittanár, 1903-1919 között a Regnum Marianum igazgatója, majd a hitoktatás érseki főbiztosa. A Szent László Társulat alelnöke, egészen annak megszűnéséig. (MKL VII. kötet, 2001, 514.) 10 1930. november 6-i ülés, 11. pont. Püspökkari tanácskozások I. kötet, 1992, 322-323. 11 1940. október 16-i ülés, 33. pontja. Püspökkari tanácskozások II. kötet, 1992, 263. 12 Shvoy Lajos levele Ács Tivadarnak a Magyarok Világszövetségének elnökéhez. SzfvPL-No 7436- 2955/1946 13 Jelentés a Szent László Társulat 1943. évi működéséről. Szerk. Krywald Ottó. MÓL XIX-B-l-h II. sor, 5639-365. 23. 14 Jelentés a Szent László Társulat 1943. évi működéséről. Szerk. Krywald Ottó. MÓL XIX-B-l-h II. sor, 5639-365. 1. 15 Jelentés a Szent László Társulat 1943. évi működéséről. Szerk. Krywald Ottó. MÓL XIX-B-l-h II. sor, 5639-365./1945 16 Krywald Ottó jelentése a belügyminiszternek. MÓL XIX-B-l-h II. sor 5639-365. 17 Dr. Keresztes Sándor: 1919. március 9-én született, 1943-ban avatták az államtudományok doktorává. A Pécsi Tudományegyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. Kolozsvár kiürítése után Budafokra költözött, a Lakatos-kormány idején a Belügyminisztérium közigazgatási osztályán dolgozott. A nyilas uralom idején, 1944. december 4-én a Nemzeti Számonkérő Szék letartóztatta. Életét Cseh Jenő, hadbíróként szolgáló igazságügy-minisztériumi tanácsos közbenjárásának köszönhette. 1945-től 1947-ig ismét a Belügyminisztériumban dolgozott, a közigazgatási osztályon volt fogalmazó. 1947- ben tagja és titkára lesz a Szent László Társulatnak, ám posztjáról lemond parlamenti képviselősége miatt. 1947-ben az országgyűlési választásokon a Demokrata Néppárt (a „Barankovics-párt”) jelöltjeként a párt fővárosi listájáról képviselővé választották, a párt parlamenti képviselő csoportjának a titkára volt. 1948 nyarán mint ellenzéki képviselőt „kleriko-fasiszta egyesületi tagsága” miatt megfosztották parlamenti mandátumától. 1949-ben visszavonult a közélettől. A Márton Áron Társaság alapító elnöke lett, majd 1989 márciusban több társával együtt újra megalapította a Kereszténydemok-473 i
