Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
FARKAS ANNAMÁRIA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULAT TÖRTÉNETE Eközben a Társulat folytatta tevékenységét: az előző évben újra kezdődő tagdíjbeszedésekből némileg újból támogatni tudták a külföldi magyarság pasztorációját. Sajnos ezekben az években már nem készültek jelentések, és arról sincs adat, hogy pontosan melyik külföldi magyar missziót támogatták. Arról, hogy az egyesület valóban működött, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának jelentéséből értesülhetünk. A Társulat tehát ekkor még rendelkezett a működése továbbfolytatásához szükséges anyagi előfeltételekkel, mert a háromszáz tagtól fejenként évente befolyó két forint tagdíjon felül, ami nem számottevő, a perselypénzekből még 10 ezer forint gyűlt össze. Az ÁVO-s jelentés szerint a Társulat nem alakította át vezetőségét teljesen a demokratikus szellemnek megfelelően, a Társulat több tagja ellen eljárás folyt.38 Az Egyházak elleni támadások 1948 őszére tetőztek. Mindszenty József hercegprímás 1948 karácsonyi letartóztatásakor, és azután is maradt a korábban kialakult helyzet: a külföldön szolgálatot teljesítő katolikus magyar lelkészek nem térhettek vissza Magyarországra, a missziós munkára kiképzett néhány frissen szentelt pap pedig nem hagyhatta el az országot. A szerkesztő szerette volna, ha 1948 karácsonyára végre megjelenik az Évkönyv. Halácsy szerint a képek szöveg nélkül teljesen értelmetlenné tehetik a Magyarország újjáépül című fejezetet, ami a hatalom nemtetszését válthatja ki. Shvoy Lajos pontosan tudta milyen helyzetben van Halácsy szerkesztő. Egy Mindszenty Józsefhez írott levelében ez áll: „Természetesen a kormány szorongatja a szerkesztőt, s a cikk39 nélkül nemcsak, hogy nem engedi az Évkönyvet megjelenni, de a szerkesztőt és a Társulat vezetőségét, sőt magát a Társulatot is komoly retorzió veszélye fenyegeti.”40 A 15 hónapos ide-oda egyeztetések kimerítették a szerkesztőség minden anyagi lehetőségét. Halácsy ezért újabb pénzösszeget kért az Évkönyv költségeinek fedezésére. A kért összeget a püspökelnök sokallta, főként azért, mert nem látta eredményét a folyamatosan utalt összegeknek. Ennek ellenére 2000 Ft-ot küldött a képanyag összeállítására.41 A szerkesztő közben megbetegedett, így nem tudta az Évkönyv ügyeit hatékonyan intézni a szanatóriumból. 1948 decemberében dr. Galla Ferencet nevezték ki a Szent László Társulat ügyvezető alelnökévé. A Társulat irodája Galla lakásába, a Budavár, Dísz tér 16. szám alá költözött. A decemberi közgyűlésen Halácsy beszámolt az iroda áthelyezésével kapcsolatos adminisztratív munkáról, az irat- és levéltár átrendezéséről, az új tagnévsor felállításáról, illetve a szervezet munkájáról. A közgyűlés további témája a Szent László Évkönyv volt, amelynek költségei jóval magasabbnak bizonyulnak, mint ahogy a szerkesztő eltervezte. A kiadás már csak akkor lehetséges, ha a püspöki kar maga, vagy más katolikus szervezet vállalná a költségeket. Shvoy püspök azonban nem szeretné teljesen elfelejteni az Évkönyvet, csak „nyugodtabb időkre eltenni.”42 A szerkesztő bízott abban, hogy az Egyház és az állam megbékélésével az egyházi és az állami cenzúrán veszteglő Évkönyv a következő évben a nyomdába kerülhet. Halácsy Dezső 1949 februárjában személyesen felkereste Esztergomban dr. Drahos János43 érseki általános helytartót, aki hozzájárult nemcsak a képek közléséhez, hanem az újjáépítésről szóló cikk megjelenéséhez.44 Úgy tűnt, egyházi részről elhárult az akadály az Évkönyv megjelentetése elől. Ezután Halácsy végre felkereshette a Miniszterelnökség Sajtóosztályát, ahol közölte az egyházi hozzájárulást 469
