Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Farkas Annamária: A Szent László Társulat története
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK részt Magyarország is paphiánnyal küzdött, másrészt a Társulat sem tudta támogatni a kiutazó missziós lelkészek útiköltségét. A külföldi magyarok kérelmei sok helyre érkeztek, a magyar püspöki konferencia foglalkozott is velük, de nem adódott olyan személy, vagy szervezet, aki koordinálta volna a külföldi missziók ügyét. Ez a feladat a Szent László Társulatra várt.10 A társulati tevékenység az 1930-as évektől éledt újjá. Az egyre szaporodó kérelmeket Serédi hercegprímás koordinálta, aki úgy vélte, a külhoni magyarok számára az egyházmegyés papoktól elkülönítve kellene papokat nevelni, ezzel hatékonyan felkészíteni azokat az igazán alkalmas személyeket, akiket missziós céllal, külföldre küldhetnek. A hercegprímás bizakodott az állami támogatásban, de hamarosan rádöbbent, hogy az évente kétszer összeülő püspökkari konferencia nem lehet hathatós és megfelelő tárgyalópartnere a külügyminiszternek. Ezért a hercegprímás a Szent László Társulatot bízta meg a külföldi magyar katolikusok pasztorálásával. Természetesen a Társulat nem tudta fedezni az új feladat többletköltségeit a beérkezett tagdíjakból, ezért a hercegprímás azon nyomban állami támogatást kért. 1933-tól a Külügyminisztérium magára vállalta azokat a kiadásokat, amelyek előzetes hozzájárulásával történő papkiküldetésekkel és paptartással kapcsolatban felmerültek. Az egységes eljárás érdekében ettől kezdve csak a Szent László Társulattal tárgyalt. A szervezet tevékenysége tovább bővült: 1939 tavaszán elvállta a németországi magyar munkások lelki gondozásának feladatát. A bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának kérésére a Bécsben élő kb. 10 ezer magyar katolikus állandó magyar nyelvű misére járhatott a Társulatnak köszönhetően. A felfutó háborús gazdasági konjunktúra ezrével vonzotta a munkásokat Németországba. Magyarországról is sok ezren költöztek a német nagyvárosokba, iparvidékekre, illetve Anglia munkásnegyedeibe. A Társulat az ő lelki gondozásukat is igyekezett ellátni. Tehette is ezt, mert a tengeren túli kapcsolatok a második világháború kirobbanásával megszakadtak, így több figyelmet szentelhetett az európai misszióknak. A Társulat legfontosabb törekvéseiről az 1940 őszén megtartott püspökkari konferencián számolt be. Az egyesület elvállalta, hogy teljesíti a 2. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után román területeken maradt magyar kisebbségek vallási, nyelvi és kulturális igényeit, másrészt felkéri a kormányt, hogy járjon közbe a Társulat romániai ingatlanainak visszaszerzésében. A harmadik és legfontosabb feladata, hogy szorgalmazza a bukovinai és moldvai magyarok hazatelepítését.11 A Szent László Társulat a II. világháború alatt A háborúnak köszönhetően a Társulat kapcsolata a külföldi magyar katolikus lelkészségekkel egyoldalúvá vált. A külföldön dolgozó magyar papok tevékenységük folyamatos korlátozása ellenére sorra küldték jelentéseiket. A Társulat azonban sem személyi, sem tárgyi segítséget nem tudott ebben az időben nyújtani. 1941-ben sikerült hazatelepíteni a bukovinai székelyeket a kalocsai érsekséghez tartozó területekre, az akkor visszatért Bácskába, így a Társulat figyelme erre összpontosult. A Szent László Társulat továbbra is figyelemmel kísérte a már Magyarország területén élő székelyek sorsát. 1941-ben a Társulat hiába kérte a kormánytól a kb. százezres moldvai magyarság hazatelepítését, mert a háborús körülmények meggátolták törekvéseit. (Krizsán 1995, 828.) 462
