Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Horváth József: Adalékok a győri Szent László-kultusz történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914)
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK a körmenet haladni szokott. Ha pedig az ásatások mégis akadályt képeznének, akkor csak a templom körül lesz a szent ereklye ünnepélyes menetben körülhordozva.” Ugyanitt értesülünk viszont a szertartások ünnepi rendjéről is: „6 órakor kitett oltáriszentség mellett szentmise, alatta szentolvasó imádság, Vi 7-kor szentbeszéd, 7 órakor a város miséje. 8 órakor az ünnepélyes szentmise, mely után azonnal megindul a körmenet, ennek végeztével ünnepi szent beszéd, utána Te Deum. Az ünnepély végeztével csendes szentmise lesz a főoltárnál. All órai szentmise a szűz Mária oltárnál szintén megtartatik. Egész oktáva alatt d. u. 6 órakor litánia kitett szentség mellett.”62 A lap egy héttel később még egy rövidhírt közöl az ünnepről; ebből megtudjuk, hogy „az egész szertartást dr. Széchényi Miklós gróf megyés püspök végzi.”63 Néhány esztendőben a körmenetet a szokásosnál előbb kellett megtartani, ünnepek egybeesése miatt. Ez történt pl. 1905-ben is, amint az az előzetes hírből kiderül: „E hó 18-án, Szentháromság vasárnapján lesz a szokásos Szent László körmenet, mert az Űrnapját követő vasárnap a város körmenete lesz a székesegyház körül.”64 Az ünnepség megtartásáról beszámoló hosszabb írás azután egyértelművé teszi az időpont-változtatás okát: „A jövő vasárnap, mint sz. László király ünnepét, junius 27-dikét közvetlenül megelőző vasárnap lett volna a fogadalmi körmenet szokásos napja; de az idén ugyanakkor lévén a második úrnapi körmenet, azért tették át a László-körmenetet a megelőző vasárnapra.” A cikk utal az 1763-ban tett fogadalomra is, kiemelve: „Akkor is főnemes volt a győri püspök: gróf Zichy Ferencz.”65 Új elemek a kultuszban (az 1910 körüli években) A következő években a Szent László-kultusz néhány új eleme is feltűnik a híradásokban. Az 1908. évre szóló előzetes ismertetésben pl. az „istenitisztelet” rendjét tanulmányozva felfigyelhetünk egy korábban nem szereplő elemre: „Junius 26- tól julius 4-ig naponkint délután 6 órakor litánia szent László tiszteletére.”66 Ugyanezen évben közöl egy hírt a sajtó a Szent László Kollégium új tagjairól: „Dr. Széchényi Miklós gróf megyés püspök a szent László-kollégium tagjaivá kinevezte Noszlopy Kálmán felsőszakonyi plébánost és Novák József nyug. plébánost, magyaróvári menházi lelkészt.” Amint a cikkből a továbbiakban kitűnik, ezen intézményt a nyugdíjba vonuló papokról való gondoskodás céljából hozták létre, és az ide való bekerülés kitüntetésnek számított.67 Az 1909. évből mindenképpen utalnunk kell Bihar Jenő felelős szerkesztőnek a Dunántúli Hírlapban megjelent vezércikkére, melyben azt szorgalmazza: ne csak kizárólag egyházi jellegű körmenetet tartsanak e napon — legyen Szent László napja az egész város ünnepe! Győr pedig legyen valóban „Szent László király városa”, amiként régi írásaink hívták!68 Július 8-án már arról számolhat be a lap, hogy a Dunántúli Hírlap által indított mozgalomhoz a Győri Hírlap is pártolólag csatlakozott — az ott megjelent cikket teljes terjedelemben közli is.69 A Dunántúli Hírlap 1909. június 27-én megjelent számából tudomást szerezhetünk egy másik kezdeményezésről is: „Mint új jelenség tűnik föl, hogy e vallásos és hazafias ünnepben részt kíván venni a társadalom is. — A Győrújvárosi Polgári Asztaltársaság, mely Újváros leghatalmasabb egylete, Bihar Jenő elnöklete alatt elhatározta, hogy megünnepli szent László király emlékét. E célból ma vasárnap este 7 órakor Szolnoky János Rác utcai vendéglőjében diszgyülést tart, amelynek 450
