Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Jernyei Kiss János: Szent László alakja késő barokk szakrális tereink monumentális festészetében
ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK azonosulása, a ló jellegzetes pátoszformulákkal való megjelenítése.11 A mennyei látomásban feloldódó Szent László így jelenik meg a pozsonyi freskón népének jámbor erényekben jeleskedő, példaszerű lelki vezetőjeként, aki a keresztény életútra való elindulásban és az isteni jelenlét megtapasztalásának keresésében követésre szólítja fel szemlélőjét. JEGYZETEK 1 Itt köszönöm meg Kerny Teréznek kézirata rendelkezésemre bocsátását. 2 Peacham 1614,24. a „Merenti” (azaz „érdemesek”, „érdemeket szerzettek”) címet viselő embléma leírása 3 A barokk mennyezetképeknek ez a sajátos ábrázolási stratégiája, amely szembefordul a klasszikus históriafestészet akadémikus logikájával, a XVII. századi itáliai művészetelmélet diskurzusában külön vitapontként jelent meg: Turner 1971, 304—305. 4 A vatikáni Sixtus-kápolna XV. századi ikonográfiái programjával kapcsolatban kifejti: Stridbeck 1963, 18-19. 5 Lásd például a főoltárkép és a szentélymennyezet Paul Troger által megalkotott együttesét a győri jezsuita templomban, amely Szent Ignác mennybe emelkedését viszi színre. 6 A karakterek találó megragadása, a festői jellemzőerő a kései Maulbertsch egyik sokat dicsért erénye. E korszakbeli magyarországi műveinek sorában például a kalocsai érseki rezidencia dísztermének (mára elpusztult) mennyezetfreskója kapcsán egy XIX. századi leírás éppen a mű erősen karakteres, realisztikus részleteit méltatta. (Garas 1960, 137.) 7 Lásd például van Dyck I. Károlyról festett képmásai kapcsán: Moffitt 1983, 83. 8 A tridentinus képzőművészet e jellemző témájának a festészetben tapasztalható kifejezési formáiról: Treffers 2001. 9 Az érzelmek és a jezsuita spiritualitás kapcsolatáról a művészetben: Imorde 2003. 10 A legismertebb, leginkább csodált érett barokk példa Bernini vatikáni Constantinusa. E szobormű a megtérés sorsfordulatát nemcsak a szent égre emelt tekintetével, kézmozdulatával, a drapériák kavargásával érzékelteti, hanem azzal is, ahogyan a ló ágaskodó tartása, feszültsége is drámai heroizmussal tölti meg a jelenetet: Kauffmann 1970, 278-289. 11 Lásd a Józsué diadalittas alakját a bécsi Maria Treu kupolafreskóján (1752-53), a betlehemi csillagot követő háromkirályokat a sümegi plébániatemplom mennyezetén (1758) vagy Szent Jakab apostolt a schwechati plébániatemplom egykori freskóján (1764). IRODALOM CHASTEL 1984 Chastel, André: Maszk, maskarádé, mascarone. In: Fabulák, formák, figurák. Válogatott tanulmányok. Ford. Görög Lívia. Bp. 1984, 117-123. DÁVID 1999 Dávid Ferenc: Maulbertsch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő 48/1-4.1.13-120. GALAVICS 1971 Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. Bp. 1971. (Művészettörténeti füzetek 2.) GARAS 1960 Garas Klára: Franz Anton Maulbertsch, 1724-1796. Bp. 1960. 438
