Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Jernyei Kiss János: Szent László alakja késő barokk szakrális tereink monumentális festészetében
JERNYEI KISS JÁNOS SZENT LÁSZLÓ ALAKJA KÉSŐ BAROKK SZAKRÁLIS TEREINK ... oltárképeket a mennyezeten paradicsomi vízióval volt szokás kiegészíteni, megmutatva ahogyan a jámbor életével érdemeket szerzett szent elfoglalja helyét a mennyben: angyalok vagy erényalakok vezetik fölfelé, megkoronázzák, a Szentháromság és az üdvöziiltek maguk közé fogadják.5 Itt azonban a kupolában Maulbertschnek a Szent László-legenda népszerű epizódját, a vízfakasztás jelenetét kellett megfestenie. E feladat több tekintetben is jelzi azokat a változásokat, amelyeket a mennyezetfestészet műfajában a késő barokk korszak hozott. A mennyezetfreskónak, amelyet a paradicsomi víziók evilági logikán felülemelkedő transzcendens valóságának megjelenítésére találtak ki, most a táblakép, a történeti tabló műfaji szabályaival, tér-idő-cselekmény egysége és a történeti hitelesség követelményével kellett szembesülnie. A mennyezeteken ez idő tájt megszaporodtak a földi jelenetek, a művészek a kép peremére mint virtuális talajszintre realisztikusan megfestett figurák csoportjait és valós történeti jeleneteket kezdtek festeni. (Jávor 2004,80-82.) A pozsonyi mennyezetre választott téma korábban csupán táblaképekről és sokszorosított grafikai lapokról volt ismert. A legfontosabb előképeket azok az ábrázolások jelentik, amelyeken a lovon ülő szent a középkori hagyománytól eltérően nem bárddal, hanem lándzsával sújt a sziklára, s amelyeken a vízbe kupát merítő katonákkal vagy a mohón ivó kutyával a szomjúhozás mozzanatát is megjelenítik. Eme epizodikus részletek és a historizáló kellékek, a fegyverek és a viselet pontos visszaadása révén a csodás esemény a történeti festmény hitelességével jelent meg Maulbertsch győri grisaille-képén. (6. kép) A grafikai előképeken gyakran tűnik fel a transzcendens szférára való utalás is misztikus fénynyaláb vagy Mária-jelenés alakjában. Ez utóbbi az, amely másik hangsúlyos komponensként a pozsonyi freskón helyet kapott és kiteljesedett. Két világ tehát, amelyet a festőnek egymással össze kellett békítenie a műben: a „hitelesen” rekonstruált történeti jelenet és a misztikus látomás, vagyis az akadémikus históriakép és a barokk mennyezetfreskó világa. A tájképi zóna, amelyet néhány csenevész fa, kopár sziklák és a katonai tábor sátrai jeleznek, félig fut körbe az elliptikus kupola peremén. A középtengelyben fehér paripán ülve jelenik meg a lovagkirály, fején történeti attribútumként a Szent Koronával. A sziklából előtörő vízre két katona veti rá magát, egyikük kezével merítve csillapítja szomját, a másik edény tart a vízfolyam alá. A kétoldalt felsorakozó alakokban elsősorban a csodálkozás és a csoda feletti tanácstalanság változatos kifejezését festette meg a művész, nem egy figurában remek karaktertanulmányt felmutatva.6 435 7. kép Franz Anton Maulbertsch: Szent László a sziklából vizet fakaszt. 1781. Pozsony, prímási palota, a kápolna mennyezetfreskója
