Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Wehli Tünde: "Quomodo beata virgo medicat ipsum"
WEHLI TUNDE “QUOMODO BEATA VIRGO MEDICAT IPSUM” JEGYZETEK 1 A szöveg XI. század végi elkészülte mellett, ahogyan ezt Gerics megállapította, a leánymentés-epizódjának leányalakja szól, akit ez a szöveg a váradi püspök leányával azonosít. (Gerics 1961, 84- 88.) A XII. századra elkészült krónikaredakcióról: Gerics 1961, 118-120. A krónikát Domanovszky Sándor adta ki in: SRH 1937,1. 366-420. A kerlési csatára vonatkozó szövegrész: 367-369. A László királyra vonatkozó szöveg jellegéről, keletkezési koráról: Gerics 1961, 88-112; Szovák 2000, 117. 2 Ezekről összefoglalóan: Kerny 1996, 180-181. 3 A Legenda sancti Ladislai regist Bartoniek Emma adta ki. (SRH 1938, II. 506-527.) A redakciókról 1. Bartoniek bevezetőjét ugyanitt. (SRH 1938, II. 509-514.) A legenda újabban előkerült változatairól összefoglalóan: Szovák 2000,138-142. A legenda krónikás és egyéb forrásairól még: Szovák 2000, 128. A verses zsolozsma részletei és a szekvencia Csanád Béla fordításában olvashatók magyarul. (László király 1977, 25-33.) A liturgikus szövegek közlése: Török 1980,137-139. A sermók újabb kiadása és feldolgozása Madas Editnek köszönhető. (Madas 2004.) A liturgikus szövegek alakulásáról: Mezey 1980, 21-55. 4 Az 1317 körüli Kakaslomnic (Vel’ka Lomnica), Gelence (Ghelnita), Bögöz (Mugeni) és az elpusztult Homoródszentmárton (Märtini§) XIV. század elejére, első felére datált, teljesnek tekintett képsorai bizonyítják ezt. Az első jelenetet egy részükben megfestették, az utolsó többnyire elmaradt. (Athleta patriae 1980, 193., 191., 189., 193. — Lukács Zsuzsa táblázata) A képciklus kialakulásának kezdetei körüli kérdésekről 1. még: Demény 1981,176., 181. sk. 5 Képe: Cabello-Simon 2001, 8-9. 6 A felsorolt érvekhez és példákhoz kívánkozik a kassai Szent Erzsébet plébániatemplom mellé a XIV. század utolsó harmadában emelt Szent Mihály kápolnáé, melynek déli falán a XIX. században még egy László-legendával foglalkozó falkép volt látható. (Rómer 1871, 60.) A képciklus alakulásának és térnyerésének más útvonalát vázolja fel: Kerny 2006, 82. 7 Apokaliptikus értelmezési lehetőséggel számol: Kerny 2006, 82. 8 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár; Cod. Lat. 404. Az iniciálé képe: Képes Krónika 1964,1. 72. A fejezetet bevezető Devastant cuni hungariam rubrika (71.) nem kívánja az eseménysorból László lovagias cselekedetét kiemelni. László alakjával, életének herceg kori majd uralkodása alatti eseményeivel több kép és iniciálé is foglalkozik, köztük a kerlési csata szinte elsikkad. 9 Bécs, Archiv der Universität, N. H. 1, 5r. 10 Róma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. Lat. 8541, ff. 80r-85v. 11 Legendae sanctorum 1484-1487, Országos Széchényi Könyvtár; Inc. 462. 12 Jostmodum divina miseratione a vulnere illo cito est sanatus’.' SRH 1937,1. 368.102. Cap. 10 sor. 13 Szent László históriáját a középkor felfogásában a cserhalmi ütközet jelentette. A szentnek ez a karakteres ciklusa azonban háttérbe szorította az élettörténet ettől független eseményeit, ez pedig jellegénél fogva megakadályozta azt, hogy László története például oltártáblákra kerüljön. A szent történetét a Képes Krónikán és a Magyar Anjou Legendáriumon kívül mindössze egyetlen motívum — a váradi kocsicsoda — kiemelésével a bécsi Legenda Aurea egyik képe (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 326, f. 273r.) érinti. (Zsigmond 1987, M 18.) Az I. László ikonográfiájával foglalkozó kutatások a falkép-ciklusokhoz leragadva elhanyagolják az azon kívüli ábrázolásokat. Az említett históriáknak mind önálló, mind komparatív elemzése még várat magára. 14 Összefoglalóan, a további irodalommal Kristó 1983, 349. és 100. jegyzet. 15 Az Apostolok cselekedeteiben és az evangéliumokban sok példa található. 16 A Mária temetését megakadályozni akarók betegségbe esnek, a holttestét megcsókoló beteg meggyógyul. A gyógyító kép első emléke a 446-ban Rómát sújtó pestisjárvány idejéből ismert: a Nagy Szent Gergely pápa által küldött Lukács-Madonna kép gyógyít. Ezekről: Günter 1949, 231., 102., 236. A csodák sokaságát és gazdagságát a rocamadour-i Madonna példázza: Bull 1999. 17 ApCsel 9,18., 28,2., Mt 8,3., 8,15., 9,29., Mk 6,15., 7,33., 8,23,25., 9,27., Lk 5,22, 13,12. 18 A teljesség igénye nélkül: a legendákból, históriákból, Jacobus de Voragine, Vincentius Bellovacensis, Honorius Augustodunensis, Caesarius Heisterbacensis és más auktorok jórészt egymást átfedő munkáiból, majd Gautier de Coincy művének, a Les Miracles de la Sainte Vierge-nek a példányaiból és a világi papok által a XII-XIII. században összeállított Mária-csodákat tartalmazó gyűjteményekből. 19 Lásd a párizsi Bibliothéque Nationale, nouv. acq. lat. 2454, Jean Pucelle által 1319-27 között festett példányát, és a Rosarius 1330 körüli, ugyanott őrzött példányát (ms. fr. 12483.) 20 A kérdésről általában: Maria 1990. 425
