Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Prokopp Mária: A nápolyi királyi udvar Szent László tisztelete a XIV. században

ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK kérte meg a nápolyi király lányának, Isabella/Erzsébetnek a kezét. (Wenczel 1874, I. 3-25., 75-101.) 1270-ben nagy fénnyel megtartották a kettős esküvőt. Mária 17 éves volt ekkor. Korábban a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban, apai nagynénje, Margit mellett nevelkedett, aki iránt nagy szeretettel viseltetett. Itt mélyült el szí­vében királyi őseinek, főképpen az oltár magasára emelt szentjeinek a tisztelete. Má­ria a nápolyi követektől kisérve, április 11-én érkezett Zára kikötőjébe, ahol várták őt a nápolyi király lobogókkal feldíszített gályái. Máriát skarlátszínű sátorral ellá­tott tízevezős hajó vitte Nápolyba, az ifjú trónörökös pár számára berendezkedett Castello dell’Uovo-ba, a tengerbe nyúló festői várba. De otthon voltak ők a Királyság több jeles várában, mindenek előtt a Provence­­beli Brignolles-ben, ahol Mária tizenhárom gyermeknek adott életet 1271-1285 között. Első gyermekük Martell Károly, a francia királyság alapítójának a nevét kapta. A má­sodik gyermeket, az anya nagynénje tiszteletére, Margit nevére keresztelték. A do­monkos apáca, Margit, szentség hírében halt meg alig egy évvel Mária esküvője után, 1271. január 18-én. Mária édesapja, V. István királyunk azonnal megindíttatta a test­vére szentté avatási eljárását. Sajnos, nem tudta véghezvinni, mert a következő évben ő is meghalt. Kívánságára Margit mellé temették, a Nyulak-szigeti zárda templomába. 1272-ben, V. István fia, László, Mária testvére lett a magyar király. Mária a szüleitől — akik Szent István és Szent Erzsébet nevét viselték, s a trónörökös fiuknak Szent László király nevét adták, míg egyik lányukat Szent Erzsébet oltalma alá helyezték — az Ar­­pád-ház szentjeinek tiszteletét, már kisgyermek korától, mélyen a szívébe véste. Természetes tehát, hogy „Magyarországi Mária’ — így nevezték őt az új hazájá­ban, a Nápolyi Királyságban — fontos feladatának tartotta, hogy szent királyi roko­nainak tiszteletét, amely a Magyar Királyságnak kiemelt megbecsülést adott Európa­­szerte, itt is elmélyítse. Tette ezt annál is inkább, mivel férjének nagybátyját, IX. Lajos francia királyt — aki az ő Nápolyba érkezése évében, 1270-ben halt meg, közel egy idő­ben Margittal — 1297-ben már szentté is avatták. Szent Lajos a XIII. század végén, az első szent volt a francia királyok sorában. Mária nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy ő királyi családja már századokkal korábban, és azóta is folyamatosan adja a szente­ket Európának. A Magyar Királyságnak erről a kivételes tekintélyéről vallanak — töb­bek között — I. Anjou Károly nápolyi király fent idézett leánykérő levelei TV. Béla ki­rályunkhoz, és fél évszázaddal később, 1317-ben, Francois de Meyronnes beszéde, amelyet Mária királyné második fia, a ferences szerzetesből Toulouse püspöki székébe emelkedett Lajos szentté avatásán mondott. A szónok kiemelte, hogy „Lajos püspök az anyja oldaláról Szentek nemzetségéből származik, amelyek közül kiemelkednek Szent István, Szent László és Szent Imre Magyarország királyai.”1 Mária királyné a nápolyi királyságban töltött több mint 50 éve (1270-1323) alatt — minden bizonnyal — számtalan helyen állíttatott emléket szent elődeinek. Ezek közül még ma is, mintegy 700 év után is, jeles művészi ábrázolásokat csodál­hatunk meg. Ezek, Mária királyné mecenatúrájának magas művészi színvonalát is bi­zonyítják, s mindmáig az európai művészettörténet főműveihez tartoznak. Főképpen Assisiben és a Nápolyi Királyság területén találhatók, de bizonyára megjelentek a ma­gyar szentek ábrázolásai az Anjou-k Provence-i palotáiban és templomaiban is. Assisiben, a Szent Ferenc sírja fölé emelt kétszintes bazilika alsó templomában a ferencesek, Frater Elias, a rend második minister generálisa már 1236-ban, a még épülőfélben lévő templomban oltárt állíttatott Árpád-házi Szent Erzsébet tisztele­404

Next

/
Oldalképek
Tartalom