Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Veszprémy László: Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és anna utóélete)
VESZPRÉMY LÁSZLÓ AZ INVESZTITÚRA HARCOK KIRÁLYKÉPE NÉMET FÖLDÖN ÉS ... királynak.4 László és a pápaság viszonya aztán el is hidegült, különösen II. Orbánnal, talán a Horvátország feletti viták miatt, ami aztán odavezetett, hogy László elismerte a császárpárti pápát, III. Kelement.5 Mint általában a gyermek-koronázások esetén, a koronázás jogosságához kétség sem férhetett, lévén a gyermek legtöbbször a trónon ülő uralkodó közvetlen leszármazottja; a kifogások éppen az utód gyermek, vagyis uralkodásra képtelen voltára koncentrálódhattak. így történt ez IV. Henrik esetében, s így történt Magyarországon Salamon esetében is, akit apja, András életében, négyévesen, 1057-ben koronáztak meg. Miután Salamon házassága révén politikai támogatásra éppen IV. Henriktől, ill. gyámjaitól számíthatott, értelemszerűen vált a németmagyar konfliktus Salamon és német támogatói, ill. András testvére Béla, majd Béla fiai, Géza és László között egy, a „legitimitás” és „idoneitás” immár gregoriánus érvrendszerében mozgó politikai vita részévé. Géza és László pártválasztását ellenfelük személye már eleve meghatározta, hiszen Salamon a német császár támogatásával uralkodott, s felesége a császár testvére, Judit volt; míg a másik oldalon az 1070 óta a szász herceg, Magnus felesége László nőtestvére, Zsófia volt. 1077 márciusában Forchheimben került sor a német fejedelmek gyűlésére, ahol példátlan lépésre szánták el magukat: leteszik a császárt, s ellenkirálynak választják Rudolf, sváb herceget. 1078 májusában valószínűsíthetően László követei is ott voltak Rudolf goslari udvarában, ahol előkészíthették Rudolf leánya, Adelhaid és László még ebben az évben megkötött házasságát. (Székely 1984, 189.) A kortárs királykép elemei A szempontunkból legérdekesebb momentumok éppen a gregoriánizmus által kidolgozott új királyképre vonatkoznak.6 A pápai környezetben működő jogászok akarva-nem akarva a hagyományos királyavatás, a megszentelt olajjal való felkenés hagyományát és szokásrendjét rúgták fel, amikor a király alkalmasságát tették meg a királyi méltóság elismerése döntő motívumnak és kritériumának. Ennek tartalma értelemszerűen olyan keresztényi erények gyakorlása, mint a pietas, humilitas, misericordia, obedientia voltak, amelyek egyúttal a pápa iránt elvárt és megnyilvánuló magatartást is involváltak.7 Megfordítva is alkalmazta VII. Gergely, ti. mindezek hiánya miatt tették le a trónról IV. Henriket: „Sicut enim Heinricus pro sua superbia, inoboedientia, etfalsitate a regni dignitate iuste abicitur, ita Rudolfopro sua humilitate, oboedientia et veritate potestas et dignitas regni conceditur." (Schubert 2005, 150.) A superbia, ne feledjük, VII. Gergelynél a Tertullianusig visszavezethető politikai ideológia alapvető eleme, ami felelős a királyi hatalom kialakulásáért, s annak eredendően bűnös voltáért.8 Mint királyi erény az igazságos, iustus volta került előtérbe, ami ellensúlyozhatta a szabályosan megkoronázott királlyal szembeni fellépést. A rex iustus kívánalom persze önmagában nem volt új, szerepelt a hagyományos uralkodói erények között, de most a legitimus kritériummal szemben jutott jelentőséghez. Német környezetben már korábban a király tökéletes bíró, igazságszolgáltató szerepét hangsúlyozták mind IV. Henrikkel, mind Rudolffal kapcsolatban: a sváb évkönyvíró, Bertold szerint „in paternas leges et iustitias cunctis sibi obtemperantibus iudicem, 39
