Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez
KERNY TERÉZIA 1453. ADALÉKOK ÉS FÖLVETÉSEK HABSBURG (V.) LÁSZLÓ ... kezdeni vele, sehogyan sem illett bele prekoncepcióikba, ezért átsiklottak fölötte, megkerülték a vele való alaposabb foglalkozást és igyekeztek egy-két lakonikus mondattal letudni. Ebben a diszkrécióban a lehető legtökéletesebb összhang uralkodott (uralkodik) az egyébként igen eltérő álláspontot képviselő kutatók között. Mindehhez az óvatoskodó magatartáshoz újabban Kovács Éva lesújtó véleménye is hozzájárult, aki az 1987-es Luxemburgi Zsigmond kiállítás katalógusának vonatkozó tételében megadta a címeres lemeznek a végső kegyelemdöfést: „A mellrész közepén egy mezőben ágyazott zománcos címer: sávos-koronás Árpád-házi pajzs, két kisebb, kettős keresztes-hármas halmos kíséretében, a középső mögött keresztben bárdok, Szent László király attribútuma. [...] További javítások és restaurálások következtek 1850- ben, 1884-ben és 1930-ban. Ezek eredménye a historizáló [kiemelés tőlem] címer, [...].” (Kovács 1987,406. Kát. Ö.l.) Alighanem éppen e kisarkított álláspontnak „köszönhető”, hogy az ereklyetartó legújabb vizsgálatánál sem jutott főszerephez, valamint az is, hogy Evelin Wetter a 2006-os Sigismundus rex et imperator című kiállítás katalógusában szintén csak a lemez heraldikáját összegezte érdemi megállapítások nélkül: „A mellrész középső mezejében fekete zománc alapon a hétszer vágott magyar címer, jobbról, balról egyegy kettőskeresztes pajzs, a nagy címer mögött két keresztbetett bárd, fölötte liliomos korona. Ezt a lemezt 1930-ban a büszt restaurálásakor megújították.” (Wetter 2006, 381.) V. László uralkodása és Szent László tisztelete Talán valamivel közelebb jutunk a zománcozott ezüstlemez eredetének kiderítéséhez, ha mégis visszatérünk Bártfa város 1453-ban adományozott címeréhez, ami pedig egyenes úton vezet el Habsburg (V.) László királyhoz. (2. kép) Ahhoz az uralkodóhoz, akit a történészek úgyszintén nem méltattak soha kitüntető figyelmükre. Egyrészt azért nem, mert tényleges uralkodása túlságosan rövid ideig tartott (1453- 1457), másrészt pedig azért nem, mert megítélése egyértelműen negatív volt mind a kortársak — Aeneas Silvius Piccolomini, (II. Pius 1993, 57., 60., 63-64., 74., 115., 125., 363., 443., 446., 581., 582-584.) Thuróczy János (Thuróczy 1985, 263-276., caput 246-254. Thuróczy 1980,363-387.) —, mind a későbbi historikusok22 részéről a nemzeti hőssé fölmagasztosított Hunyadi Lászlóval szemben. Arany János bal2. kép Ismeretlen mester: V. László arcképe, 1457 körül (Kunsthistorisches Museum, Bécs) 369
