Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Varga Péter: A Szent László-herma restaurálása

ARRABONA 2008. 46/1. TANULMÁNYOK Jelen tanulmánynak nem célja a herma történetének részletes ismerte­tése. Itt csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az eredetileg a nagy­váradi székesegyházban őrzött, innen Gyulafehérvárra, majd a pozsonyi Szent Márton székesegyházba menekített, s a XVII. század elején a győri székesegy­házba került herma számos javításon esett át története során. Az ereklyetar­tót menekítő Naprágyi — neve Náprági, Napragyi, Napraghy alakban is ismert — Demeter püspök 1600-1601-ben1 Prá­gában javíttatta a hermát, mint erről a korona belső oldalán látható vésett felirat tájékoztat. A későbbi, XIX. illetve XX. századi javításokról szintén feliratok tudó­sítanak. A büszt belső oldalára a ,Juris Hausser renoviert 1850, 24 Juli" szöveget karcolták. A fej fedőlemezén belül az előzőhöz hasonló módon készített felirat: „Kubinyi János készítette június 26-án 1884 évben”. A fejet és a palástot össze­kötő kör alakú lemez egyik oldalán bevésve az „ÁRPÁDHÁZI SZENT LÁSZLÓ HERMÁJÁT A GYŐRI SZÉKES KÁPTALAN HELYREÁLLITTATTA CSÁNYI KÁROLY JAVASLATÁRA PÁL LAJOS ÖTVÖS ÁLTAL ÁRPÁDHÁZI SZENT IMRE HALÁLÁ­NAK KILENCSZÁZADIK ÉVÉBEN 1930” szöveg olvasható. Pál Lajos ötvösmester a korabeli felfogásnak megfelelő módon állította helyre a Szent László hermát 1930-ban: a zománclapokon lévő hiányokat gipsszel egészítette ki, majd ezeket a felületeket megfelelő színűre festette. A hosszú évek során az ereklyetartó zománcmezőinek felülete porral erősen szennyeződött, a zománc-kiegészítések felhólyagosodtak, megrepedeztek, sok he­lyen kiperegtek. A herma fej részén, a félig nyitott szájban megformált fogak közül a bal szélső fog hiányos volt. A nyaki rész palástja megsérült, elrepedt, az alsó pán­ton a gyöngydrót több helyen törött volt, egy helyen hiányzott belőle egy kis darab. (4. kép) Az alsó sávból öt darab háromszög alakú, kordildróttal szegélyezett zo­­máncos mező hiányzott. Ezeket az elemeket eredetileg csőszegeccsel rögzítették a herma alsó részére. Az ötvösmű belsejében lévő két merevítő cső deformálódott, forrasztott végei több helyen elengedtek. A restaurálás kezdetén szét kellett szedni az ereklyetartót, amely öt nagyobb részből áll: mellpalást, nyakpánt, fej, ereklye fejfedő és korona. A herma részekre szedése után megállapítható volt, hogy a fejet a mellpa­lásttal ezüstözött vörösréz lemez és sárgaréz csavarok kötik össze, melyek 1930- ban készült pótlások. A tisztítást a koronán kezdtem el: oldószeres zsírtalanítás után a köveket vi­asszal védtem le, majd vegyszeres ecseteléssel folytattam a műveletet. Ezt a folya­matot többször ismételni kellett, majd a közömbösítés után visszaoldottam a kövekről a viaszos védőréteget. Végül a restaurátori gyakorlatban használt bevo­nószerrel a korona levédésére került sor, hogy hosszabb ideig ellenálljon az oxidá­ciónak. A korona belső részén található alumínium anyacsavar kiváltásához egy menetfúrót készítettem középkori mintára, s ennek segítségével alakítottam ki az 4. kép A háromszögletű zománchiány 356

Next

/
Oldalképek
Tartalom