Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
B. Kovács István: Küzdelem az "egész-világi-vitéz" címéért - a hősepikától a legendán át a meséig
В. KOVÁCS ISTVÁN KÜZDELEM AZ „EGÉSZ-VILÁGI-VITÉZ” CÍMÉÉRT ... B. Kovács István KÜZDELEM AZ „EGÉSZ-VILÁGI-VITÉZ” CÍMÉÉRT - A HŐSEPIKÁTÓL A LEGENDÁN ÁT A MESÉIG Végignézve az előadók listáját, úgy látom, én vagyok az egyetlen, aki a trianoni határ túlsó oldaláról érkezett — ráadásul éppen a konferencia megtartására alkalmat adó egykori püspök, Naprágyi Demeter szülőföldjéről, Gömörből. Engedjék meg, hogy átadjam a gömöriek, azon belül is a naprágyiak szíves üdvözletét. Bevezetés A Szent László-legenda egyik kiemelt témája a magyar hősepika-kutatásnak. Könyvtárnyi terjedelmű az idevágó irodalom. Nemhogy az értékelésére, áttekintésére sem vállaikozhatom. A legenda elemzése, értelmezése során eleddig figyelembe vették a néphitet, mondákat és balladákat. Ami viszont igazán meglepő: a meseanyagot nem, vagy csak igen érintőlegesen. Ezt az előadást nem egyedül tartom. Jelen van egy Rimaszécsen (Rimavská Sec, V. Gömör és Kis-Hont vm., Szlovákia) élő kiváló tehetségű mesélő, aki lehetőséget adott mondandómra. Az ő szavait gyakorta fogom tolmácsolni. Ő a „vitézes” jelzővel illette a tárgyalandó meséket. A mesekutatás az ún. hősmese kategóriájába sorolja őket. Nem gyermekmesék. A több órás történeteket felnőtteknek adták elő. Meséinkben a kozmikus küzdelemnek páratlan megfogalmazásaival találkozunk. A Főd-Világ két részének, az Innenső- és a Túlsó-Világnak a vitéze küzd meg egymással. A küzdelem tétje: az Egész-Világi-Vitéz címének, s ennek folyományaként a Világszépsége kezének elnyerése. Nem bírnak egymással. A küzdelmet a reménybeli ara, az Ég-Világban (máshol: Nap hátán) lakó Egész-Világi-Vitéz leánya dönti el. Az előadás célja, hogy bemutassa ezt a hagyományt, megvilágítsa a legenda és a meseanyag kapcsolatát, fókuszba állítva mindkettő valószínűsíthető közös gyökerét, a magyar hősepikát. Közhelynek számít az a megállapítás, hogy aki párhuzamokat keres valamihez, az talál is. A szakmaiság hiányaként szokás értékelni, amikor valaki — kritikátlanul — tértől és időtől függetlenül idéz párhuzamokat. Ezt elkerülendő, bemutatandó anyagunkhoz gyakorlatilag egyetlen helyről, a burjátok „Irenszej” című hőseposzából idézünk analógiákat. Meglehet, felfogásom nem egy ponton vitát válthat ki, olykor — szándékosan! — kissé sarkítottan fogalmaztam. A mesei világmiondenség A mesei világ háromrétegű: Ég-Világ, Főd-Világ, Al-Világ. A három világot a Világ-Hégyen álló Világ-Fája köti össze, amelynek törzse a Napnak a hátáig, azaz az Ég-Világig ér, gyökerei pedig az Al-Világba nyúlnak. A Világ-Hegy olyan magas, hogy „az eget karcolta a tetejé”. A Világ-Fája pedig olyan hatalmas, hogy még az égitestek fényét is elhomályosította. Lássuk a három világ rövid jellemzését! 335
