Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön
ARRABONA 2008.46/1. TANULMÁNYOK Település A palóc régió számos településén őrzik Szent László király ott jártának emlékét. E községek megoszlása a számba vett kegyhelyek, főleg Szentkút és Debrőd szakrális kisugárzási övezetébe tartoznak. Mátraverebély esetében már láttuk, hogy jó néhány településen úgy tartják: László onnan ugratott a Szentkúthoz. További falvak közül Nógrádsipek határában még egy emberöltővel ezelőtt is látható volt Szent László lova patájának nyoma a Huta és a Pusztavár közötti árokban. Mert annak idején „arra menekült a Mátrába a kunok elől.”30 Az ellenség elől a Mátra sűrűjébe húzódott és szomjúságtól elgyöngült katonái számára Szent László, imádsága révén, csodás módon vizet fakasztott — tartja a helyi hagyomány Gyöngyös mellett Mátrafüred-Benepusztán. Erre emlékeztethet a László-kút Noszvajon is (egyaránt Heves m.). Egy másik legenda szerint Bodony és Mátraballa (Heves m.) egymással érintkező határrészén pihent meg seregével László király, és lovaikat zabbal etették meg. Még ma is nő e helyen zabhoz hasonló fű. Az itteni Szent László-kultusz máriásjellegét mutatja, hogy a terület földrajzi neve „Boldogasszony magossá”, s hogy a király pihenő helyére „Mária-képet”, „Bodonyi-képet” azaz Mária-szobrot állítottak. Idejártak a falubeliek zarándokolni, a szobrot fölkeresni, különösen Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.). A Mátraverebélytől nem messzi Hasznos határában létesült fallóskúti kegyhely Mária-jelenések hatására jött létre, de a zarándokok etnikus magyar Mária-tisztelete ifj. Szabó István szobrász révén megalkotta a Szentháromság megkoronázta Boldogasszonynak szolgáló Magyar Háromkirályok szoborcsoportját. (12. kép) A váci kegyhely vonzáskörzetében a királyunk nevét hordozó Vácszentlászló egyik portáján a kertben tartották számon Szent László nyomát, amiből forrás, illetve a Hajta-patakered. (Lengyel-Limbacher 1997, 98; Magyar 1998, 85; Limbacher 2002,163.) Debrőd esetében Mátraverebélyhez hasonlóan megfigyelhetjük Szent László ugratásának vándormotívummá népszerűsödését. Ugratott a Szádelői-völgyön keresztül, ugratott Somoditól, Tornától: „Szent László ugratott a tornai vártól. Odaugratott a Három-úthoz, ott van a lova nyoma. Onnan meg megint ugratott Szent Lászlóhoz [a debrődi forráshoz].” A Debrőd környéki Szádelői-völgyben hí-12. kép Szent István, Imre és László király övezte oszlopon a Boldogasszonyt megkoronázó Szentháromság. Hasznos (Limbacher Gábor felvétele) 298