Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Lengyel Ágnes - Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön

ARRABONA 2008.46/ 1.

TANULMÁNYOK

7. kép

Szent László vízfakasztása a kegytemplom szentélyének mennyezetképén. Mátraverebély-Szentkút

(Limbacher Gábor felvétele)

Ugyanezen kultuszrétegeket képviseli az első világháború céljára elvitt harangok helyett 1925 és 1928 között készült négy harang. A legkisebbet maga Szlezák László harangöntő adományozta feleségével, Annával együtt Szent Anna tiszteletére, majd a búcsús hívek serege előbb Szent Ferenc tiszteletére, azután a hajdani nagy Magyarország győzhetetlen Királyának, Szent Lászlónak tiszteletére készíttetett harangot. Végül a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére ajánlottak harangot „az igazságtalanul megcsonkított, megalázott Mária országának egy jobb jövőben bizakodó gyermekei. Vedd kedvesen szentkúti csodatevő Szűzanyánk szerető gyermekeid ezen áldozatát. 1928. Magyarország Pátronája zárd szivedbe népedet! Mentsd meg nekünk kegyesen a Rád bízott örökségedet!”12

Hasonló szemlélet jellemzi a szentkúti vallásos ponyvairodaimat. A Szent László ugratásával és vízfakasztásával létesült máriás kegyhelyen a Szent Szüzet több XIX. századi búcsús ponyvanyomtatvány Magyarok Nagyasszonyaként köszönti, bár erre a kegyszobor ikonográfiája közvetlenül nem utal, nemzeti karakterű viseletét is csak a legutóbbi években kapott. (8. kép) A XIX. század utolsó harmadától megjelent számos szentkúti búcsúsponyva tartalmaz a Magyarok Nagyasszonyának szóló köszöntésen kívül kérést is. Az egyik énekfüzet jól szemlélteti, hogy a nemzeti hangvétel a Szentkúti Mária kultuszának egészen szerves velejárója. Ebben megtalálható az „Angyaloknak királynéja” kezdetű ének, melynek 6. és 7. versszaka „Szent Lászlónak királynéja”, illetve „Szent Istvánnak királynéja” titulussal szólítja meg.

Szent László legendája is Mária alakjának, hagyományvilágának alárendelve öröklődött e tájban. (9. kép) Az említett motívumok fönnmaradását viszont alapvetően segítette a máig meglévő, nevében is hagyományt képviselő „Szent László-290