Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Hetényi János: Szent László király népi tisztelete - különös tekintettel a ponyva-nyomtatványokra és a Karancs-hegyi népi emlékezetre
HETÉNY JÁNOS SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NÉPI TISZTELETE ... naki): A szentkúti történet csak annyit mond, hogy itt kezdett harcolni Szent László, itt vette fel a harcot az ellenséggel. De Karancsot nem említi... (a Szentkútról): Vezetői mindig a Karancsnak ellenségei voltak, hogy a népek eljárjanak oda. (Tehát riválist sejtettek a Karancsban. Boroznaki szerint ezért nincsen a szentkúti könyvben megemlítve a Szent László-legendánál, hogy a Karancsról érkezett a király Szentkútra.). Más alkalommal — alighanem visszatért az előbb említett véleménykülönbségére Feri bácsival —, így szólt Boroznaki: Asztat nem is hallottam, ezt csak az öreg remete mondta. Szent László itt nincs semmi összefüggésbe a Karancsval. (H. J.: De hiszen említette maga is, hogy innen ugratott!? Erre Boroznaki „felsőbbségesen”): Az csak ojan szóhagyomány, aztat én nem veszem figyelembe... Én csak azt veszem figyelembe, ha valami írást látok. (Bővebben: Hetény 2000, 46-47.) Hajdú Mária (*1883) lapujtői (Nógrádvm.) asszonyt is kérdeztem 1952. június 30-án Szent László legendájáról: „Jajj, annak a történetét is hallottam, hogy olvasták. - (H. J.: Mikor?) -Jártam a télbe fonynyi, ott olvasta egy ember. Nagy László... Mikor ő ment, ojjan nagy árok vót előtte, nagyon méj árok, mégis átugrotta lovával. Van ottan kút is Szentkútnál. Szent László ugratása. Ott vannak források, vizek. Még a lovának a patkója nyoma is ottmaratt.” - (H. J.: A Karancsról ugratott?) - így is hallottam, tényleg, hogy a Karancsról is beugratott, ezt is mongyák. Csakhogy ezek már nagyon régen történtek, régiek.” (Hetény 2000, 64.) Pápai Károly (úgy tudom református), aki 1890 nyarán végzett ott gyűjtéseket, feljegyezte az egyik ottani forrással kapcsolatos hallomását, melyben felismerhető az eddigiekkel való összefüggés, egyúttal azonban ennek a hagyománynak romlása is: „Egyike ez a palóczok földjén nagy számban lévő azon kutaknak, melyeknek a nép gyógyító erőt tulajdonít, és azért azokat ‘hasznos víznek, orvosi víznek’ nevezi... E forrás eredetéhez monda is fűződik, melyet egy somosújfalusi közlés így ad elő. Szent István [! H. J.], aki híres vitéz volt, ott lakott a Karancs hegyén. Egyszer a vitéz kardját beszúrta a hegybe, mire onnan víz fakadt ki; ez azóta egyre folyik és hasznos víz. Szent István azonban, folytatja a monda, nem maradhatott a hegyen, mert ott sok ‘híres népek, járkálok’ (rablók) voltak, akik őt bántották. Ezért is egyszer lován egy ugrással elugratott a Szent-Kúthoz (a Karancstól DNy-ra, több km-re levő szent hely). Ott egy partra ugrott, a hol a kősziklában a lova mind a négy lábának nyoma megmaradt és mind máig látható. Az ott élő papok a nyomokat állandóan tisztán tartják.”5 Ilyen hagyomány-romlást és a történeti síkok egymásba torlódását magam is tapasztaltam. Pl. Tóházi Imréné Varga Regina, 83 éves karancsberényi asszony szerint 1991-ben úgy nyilatkozott, hogy „nem jól csinálták a kápolnát, [...] mert annak nem így, Tarján felé kéne ajtójának lenni, hanem így, ahogy az a vaskereszt van. Mer’ onnan indult el Szent István a kereszt mellül a szürke lovon, aki megmentette Mária, amikor azt mondta neki, majd te ott szállsz le, ahol a csillag megáll a ló előtt, és akkor majd ott maradsz békességben és védlek. Mer’ már a törökök körbe volt fogva az egész Karancs, és Szent István megvédte.”6 Limbacher Gábor, a paraszti hazaszeretet tér- és időbeli megnyilatkozásait vizsgálva, Mátraverebély-Szentkút kegyhelyéről tudósít, „ahol a hagyomány szerint Szent László király a pogány kunokkal viaskodva, egy szakadékon ugratott át (1090 körül). Patkója nyomán gyógyító forrás fakadt. Szent László ugratása és csodás vízfakasztása a szentkúti szakrális tájban szinte vándormotívummá népszerűsödött. A település világ közepeként való megélésével összefüggésben tartották úgy az adott 275
