Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)

Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei

ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK Olaszfalui Énekeskönyv- Kántorkönyv, Olaszfalu (Veszprém vm,), 1824. Kéziratos tulajdonos-bejegyzés: „Michaelis Kleschitz Preceptoris in Olaszfalu Anno Christi 1824.” Dallam: Kővári 13. kotta (Tárkányi-Zsasskovszky 18742, 3 1 0.) Az Olaszfalui énekeskönyvet kaptam Jászalsószentgyörgyön (Szolnok m.), 1974. február 16-17-én Koppány János esperestől. Számozatlan, kiemelt iniciáli­sokkal, ornamensekkel díszített, helyenként kottás keményfedelű kötet: 24 x 20 cm, gerincének vastagsága 3 cm. Az éneket betűhű lejegyzéssel közlöm, kivéve a hosszú ő-t, amely nála „o”, rajta két pont között a vessző. Az ének népszerűségét jelzi, hogy mind népi kéziratosok­ban, mind ponyvákon és ima-énekeskönyvekben több-kevesebb eltéréssel megta­lálható, pl. a kéziratos Egervári énekeskönyv (XIX. sz. eleje) lapjain.9 Talán a forrás Füskuti Länderer Mihálynak 1785-ben Pesten megjelent Énekes Könyve lehetett, amely minden bizonnyal ismert volt a kántorok körében. M. Kleschitz is forgathatta, mert sok éneket szó szerint vett át tőle. Többek között a Szent László-éneket is a 63- 65. oldalról azonos tagolással, régies hangzójelöléssel. A kéziratosok számára ha­sonló lelőhelynek számított Szent-Mihályi Mihály 1798-as Énekeskönyve is, amely­nek 27-29. oldalán van egy, a Magyar Zoltán is említette, Debrőd községre alkalmazott változat: „Zengd, Debrőd hű népe, Szent László szentségét...” (Magyar 1998, 265.) Ezek az énekeskönyvek rendszerint a „Szentháromságnak az én élete­met. ..” dallamutalással énekeltetik ezt a Szent László-éneket. Az itt közölt vers 6 sza­kaszon élt tovább a XIX. század folyamán, mind a kézzel írott gyűjteményekben (pl. az agyagosszergényi [Sopron vm.] Perek Horváth János 1887-es Énekeskönyvé­ben ), mind az Orgona Hangok / Orgonahangok családjába tartozó, számtalan kia­dást megért ima- és énekeskönyvekben (Égi Orgona Virágok, Lelki Vezér Orgona­hangok, Orgona Virágok, amelyekből több van gyűjteményemben.) Figyelemre méltó azonban két reformkori énekeskönyv változata, amely négy szakaszosra alakította az éneket és adott esetben nagyon is szabadon kezelte: Sz. Lászlóhoz Zengd magyar nemzetünk, Sz. László érdemét, Kiben áldja lelkünk, Isten ő Felségét! Ez a’ drága Király, Tőlünk ugyan elvál, De az égből néz reánk. Ha hozzá kiált hazánk! Fejedelemsége, Csupa irgalmasság, Volt; egész élete, Keresztény jámborság! Hit dicsőségéért, Hazája javáért, Feláldozta ön magát, Emelte vitéz karját. 242

Next

/
Oldalképek
Tartalom