Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kerny Terézia: Szent László tiszteletének kutatástörténete (1977-2007)
KERNY TERÉZIA SZENT LÁSZLÓ TISZTELETÉNEK KUTATÁSTÖRTÉNETE (1977-2007) JEGYZETEK 1 A korábbi vonatkozó irodalom teljes körű áttekintése: Kerny Terézia: I. (Szent) László a nemzeti tudatban. In: Kerny Terézia: Szent László középkori tisztelete és ikonográfiája (1095-1630). Kézirat. [Megjelenés előtt.] 2 Az emlékkiállításhoz nem készült katalógus. 3 Említve: Mészáros 1998, 299. 4 Bálint Sándornak az Új Ember szerkesztőségével való kapcsolatáról: Tóth 2004, 146-150. [a Szent László-írásokról: 148.] 5 Egyéb, az évfordulóhoz kapcsolódó kisebb publikációk: Rónay 1977; Udvardy 1977; Udvardy 1977 6 A „keletpreferencia” módszerről: Bálint Cs. 2004. 7 Marosi Ernő 1973-as kutatási beszámolójában a középkori Szent László-ikonográfia alakulását és fejlődését hosszú évtizedek után ismét európai kontextusban mutatta be, alapjaiban újragondolva a problémát. Magyar vonatkozások, specifikumok keresgetése és mindenáron való erőltetése helyett egy Európa-szerte általánosnak mondható XIV-XV. századi, részben dinasztikus jellegű szent király-tiszteletre hívta föl a figyelmet, lényegében visszatérve ahhoz a felismeréshez, amit egy évszázaddal korábban már Ipolyi Arnold is hirdetett: „Amint a legendaszerkesztők rendszerint a legendairodalom kialakult biografikus sémáit kölcsönzik a szentek jellemzésére, úgy érvényesülnek a vizuális ábrázolása közhelyei képzőművészeti megjelenésükben is. Ez az összefüggés más helyi szentek, így Ausztriában Szent Lipót, Csehországban Szent Vencel ábrázolásában is hasonló típusok kialakulásához vezet, s ott a mi típusainkhoz hasonlóan fontos szerepük van a másodlagos megkülönböztető jegyeknek, mint amilyenek az attribútumok, koronák. István, Imre és László ábrázolási típusainak ez az összefüggése egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy ikonográfiájának megszilárdulására akkor kerülhetett sor, amikor együttes, »sancti Hungáriáé reges«-ként való említésük is megjelenik.” (Marosi 1973, 36.) 8 A vitákról és vonatkozó irodalmáról: Kerny 1993a 9 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Intézetének Könyvtára, ltsz.: 457. Az ábrázolások összegyűjtésére László Gyula inspirálta. A szakdolgozat témavezetője Marosi Ernő volt. 10 Például: V. Kovács 1987; Szelestei N. 1984; Bakos 1984; Bogyay 1986; Török 1985. Kát. 124. 11 Például: Klaniczay 1986a 12 Bibliográfiai áttekintése: Kerny 1993b, valamint Uő: Gondolatok a kerlési ütközet ábrázolásairól. Budapest, 2005. Kézirat. [Megjelenés előtt.] 13 Például: Klaniczay 1981; Klaniczay 1984; Klaniczay 1983; Klaniczay 1985; Klaniczay 1986b; Klaniczay 1990; Klaniczay 1994. 14 Pásztor 1940 (Újabb kiadása Zombori István gondozásában: Bp. 2000.) 15 Erről kiváló áttekintést ad: Fodor 2006, különösen: 92. 16 Összefoglalása: Kerny 1993a; Kerny 1994. 17 László 1993. A kötet megjelenését közvetlenül megelőzően a szerző egy interjúban megismételte korábbi álláspontját: László 1992. A könyv megjelenésének kálváriája egy önálló tudománytörténeti fejezet lehetne. A kézirat az 1970-es évek közepén már nyomdakész állapotban volt. (v. ö. Kós Károly levelét László Gyulának. Kolozsvár, 1975. 12. In: Kós 2003. 775. 684. levél.) 1982-ben közvetlen kiadás előtt állt, ám ettől a Corvina Kiadó, talán problematikusnak érzett koncepciója, talán anyagi okok miatt, elállt. Jelen sorok írója ekkor kapta meg László Gyulától az egyetemi előadásain oly sokszor emlegetett mű a szerző által javított egyik gépiratos másolatát. Az elfogadott, lektorált, szerkesztett kézirat a kiadóban még további tíz évig feküdt és lassacskán elfelejtődött (László 1996,12.). A kézirat megjelentetését, az 1992-es Szent László-évforduló kapcsán végül a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület főszerkesztője, Éri István vállalta el, amely azután az időközben megjelent tudományos eredmények fölhasználásával, a hazai köz- (és magán) gyűjteményekben őrzött, korábban publikálatlan másolatok közlésével és a témára vonatkozó teljességre törekvő bibliográfiai kiegészítésekkel hagyhatta el a nyomdát. (Kaiser 2005, 55.) 18 A szakma avatott képviselői a könyv megjelenése után feltűnően hallgattak. Fajsúlyos kritika nem jelent meg róla: Magyar 1995a; Prokopp 1994; Kornyáné 2000; Fodor 2004. 19 A másolatokról újabban: Jékely 1995; Jánó 1996; Budapest 2006a. 20 Kerny 1993a. A benne fölvetett gondolatokra érdemben reflektált: Tóth 1995; B. Szabó 1995,18., 30. jegyzet. Újabb összefoglalása: Jánó 1996 21 Bellér 1993; Fábián János: Szent László a Szent Jobb-kultusz elindítója. Előadás. Elhangzott a Szent István Társulat 1992. február 25-én tartott közgyűlésén. Említve: Mészáros 1998, 333. Az évforduló 23
