Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Erdélyi Zsuzsanna: Egy magángyűjtemény Szent László-énekei
ERDÉLYI ZSUZSANNA EGY MAGÁNGYŰJTEMÉNY SZENT LÁSZLÓ-ÉNEKEI Jeleznem kell, hogy e gyűjtemény a nép vallási életéhez kötődik, de nemcsak népi termék. Vegyes alkotások együttese. Előénekesek, búcsúvezetők, kántorizáló férfiak, ún. parasztkántorok gyűjteményei, sokszor egyszerű hívek füzetei, könyvei, nemkülönben gyűjtési felhívásaimra érkezett levelek tömegében rögzített énekek, imádságok találhatók archívumomban. Azon kívül iskolázott férfiak, kántorok forrásértékű énekeskönyvei, sok évtizedes kántori tevékenységük eredményei, gyakran kottás szövegei. Nagy becsben tartom ponyváimat is, a köztes vagy félnépi irodalom termékeit. Általában a ponyvák s köztük a vallásos ponyvák, a nép életéhez szorosan kötődő füzetkék, amelyeket vásárokon, búcsúkon földre fektetett ponyvákon krajcárokért árultak. Innét a megnevezésük is: ponyva. Olcsóságuk biztosította terjedésüket, változatos, színes tartalmuk meg ébren tartotta a közérdeklődést. Ki is használta ezt Bagó Márton, Rózsa Kálmán, Bucsánszky Alajos és a számtalan vidéki nyomdász társuk. Kiadványaikkal az egész országban találkoztam. Sok közülük képzőművészeti szempontból is műremek. A XVIII-XIX. század szellemi hírhozója. Irodalmi szerepük kiemelkedő, mert közvetít a magas és a népi kultúra között. Jeles „szörzések” jelennek meg ponyvákon, áramoltatják le az irodalmi alkotásokat, és teszik hozzáférhetővé a köznép számára. Sokszor feledésre ítélt múltbéli értékek jutnak levegőhöz, és áradnak szét a népi igény lendületében. Számtalan, valóban több száz éves énekek, művek kerültek így a falu szellemi látókörébe, lámpásaik fényébe. Végezetül a kutató örömére. Ki ne örülne annak, ha XVI. századi vetélkedő-certamen műfaj elemeire bukkan a ponyván és hallja adatközlőjétől virrasztó-énekként? Vagy ha XVII. századi kuruc bujdosó éneket rögzít egy 1731-es gyönyörű ponyváról. Hol máriacelli búcsúsokat készített elő a nagy találkozásra, hol meg halottakat a még nagyobb útra. Ismertségét, terjedési körét jelzi, hogy ugyanezt a szöveget Bartók Béla Gyergyóban találta meg. Én meg Vas megyében. Gyűjteményem alaposan átkutattam, amikor Szent László kultuszára vonatkozó emlékeket kerestem. Az eredmény kissé lehangoló. Mindössze 11 ének került terítékre, négy könyörgés-ima s egy csodatörténet, a váci szarvas-legenda. Ezek közül van olyan, amelyik többször is, írt vagy nyomtatott formában, esetleg variálva, a kor vélt stiláris igényét követve, vagyis esztétizálva. Meg kell említenem, hogy e szerény eredmény arányban van a történeti énekeskönyvek anyagával. Azok is fukarul idézik Szent László alakját. A Szőlősy Benedek szerkesztette Cantus Catholici Lőcséről, 1651-ből nem közöl Szent László éneket. Számomra rejtély, hogy az egyház első nagyjelentőségű, nyomtatott katolikus énekeskönyve miért nem hoz Szent László-éneket? Miért nem szolgálja kultuszát? Ezzel szemben mintegy mulasztást pótlandó, az 1674-es Szegedi Lénárt-féle kassai Cantus Catholici már igen: „Szent László királyunk, Istennek szolgája...” kezdettel.2 Az eddigi kutatás és Medgyesy-Schmikli Norbert további vizsgálatai a szövegnek hét darab XVIII. századi kéziratos előfordulását jelzi.3 Ezt az éneket követi Kájoni János Cautionale Catholicum című 1676-os csíksomlyói könyvének 9 szakaszos SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL szóló éneke MEnynek és földnek dicső Teremtöje... (Nóta: Itt jelen vagyon etc.) indítással (Csíksomlyó, 1676, 472; 1719, 406. Az ének szövegét kiadta: Dankó 1893, 398-399; Domokos 1979, 832-833; RMKT XVII. század, 15/A, 1992. 604-605, 474. ének).4 A két évvel korábbi, 1674-es kéziratos Pécsi énekeskönyvben (12b-13a) is megvan ez az ének, de hiányosan, csonkán. A szakkutatás ismer még egy XVIII. századi előfordulást az 1751-66 között írt Zirci énekes229
