Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kovács Andrea: Szent László tisztelete a középkori magyar zenetörténetben
ARRABONA 2008.46/ 1. TANULMÁNYOK Az introitushoz hasonlóan egységesnek mondható az olvasmányközi ének, a graduale kijelölése is hazai forrásainkban,26 hiszen a Domine praevenisti eum tétel helyett csak a Gyergyói és a Szebeni Missale írja elő a bevonulási ének szövegeként is ismert Osjustit.27 A misében az evangélium előtt megszólaló alleluja biztosítja az első lehetőséget a szentről szóló saját szövegű énektétel megjelenésére, ám erre vonatkozóan igen csekély információval szolgál az Ordinarium Strigoniense, mivel csupán annyit ír: saját alleluja (alleluia proprium). Vajon melyik tételt értette e meghatározás alatt? Forrásainkban négy különböző alleluja-vers szerepel, melyek közül leggyakoribb a Sancte rex Ladislae. Szövege miatt viszont ez a tétel is quasi communénak tekinthető —, AMuja. Sancte rex Ladislae succurre nobis tuis devotis famulis qui de tua semper solemnitate gaudemus.28 exsultantes.”29 — és így is használták névbehelyettesítéssel hol Szent István, hol Szent László királyra alkalmazva. (Szendrei 1989.) Csupán három gradual éban — Futaki, Felvidéki, Brassói — találtuk meg ennek a tételnek a dallamát, lényegében azonos formában. Apró szövegi eltérést jelent, hogy a Futaki Graduale kihagyja a „devotis” szót, míg a daliami különbségek a Felvidéki és a Brassói Gradualéban szereplő tételek hasonlóságaira és egybecsengéseire hívják fel a figyelmet. GrFu föl. 203r-v tu - a sem - per sol-lemp-ni - ta - te gau-de mus e - xul- tan - tes. Elterjedtségét tekintve a második30 alleluja-versre részben ugyanazok a megállapítások érvényesek, mint a fentebb tárgyalt tételre. Általános tartalmú szövege miatt —,Alleluja. Beatus vir sanctus rex Ladislaus qui fulget ut sol in caelo amplectens immortalitatem gaudet in aeternum in paradiso.” — szintén mind Szent István, mind Szent László király ünnepén szerepelhetett. Viszont az ugyancsak három kottás forrás három különböző dallamon közli ugyanazt a szöveget. Bár az Erdélyi és Zágrábi Graduale tétele azonos tónusú (hatodik), melodikusán nem rokoníthatók egymással. A. Patai Graduale igen romlott lejegyzésben fennmaradt ötödik tónusú dallama abba a típusba sorolható, mely az 1341 előtti esztergomi Missale Notatumban communis anyag mellett (Amavit hunc sanctum Dominus, mely tétel egyes forrásokban Szent László miséjében is felbukkan) Szent Mártonról (Beatus vir sanctus Martinus) és a Szentháromságról (Honor virtus et imperium) szóló szöveget hordoz.31 Mindezideig csupán ez utóbbi dallamnak találtuk meg Dél-Itáliából származó, szintén Szent Mártonról szóló mintáját. 172
