Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Kovács Andrea: Szent László tisztelete a középkori magyar zenetörténetben
KOVÁCS ANDREA SZENT LÁSZLÓ TISZTELETE A KÖZÉPKORI MAGYAR ZENETÖRTÉNETBEN Kovács Andrea SZENT LÁSZLÓ TISZTELETE A KÖZÉPKORI MAGYAR ZENETÖRTÉNETBEN1 Szent László király középkori magyar zenetörténeti emlékeinek feltárása két fő csoport, a zsolozsma és a mise összeállításának, tételeinek vizsgálatát teszi szükségessé. A zsolozsma teljes anyagát, vagy egyes műfajait tartalmazó fennmaradt breviáriumok, antifonálék, vesperálék, diumálék, pszaltériumok, a mise esetében misszálék, graduálék, szekvencionálék, processzionálék mellett két ordináriuskönyv, azaz a liturgia végzésének módját szabályozó gyűjtemény segítségével arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk azon énekek körét, melyek a szent ünnepén megszólalhattak.2 A zsolozsma A XII. század vége felé, valószínűleg Váradon keletkezett, Szent László királyt ünneplő zsolozsma3 valamennyi Magyarországhoz köthető kódexben szerepel.4 Az esztergomi érsekség tizenegy,5 a pálosok és a szepesi társaskáptalan hat-hat,6 a kalocsai érsekség valamint a szent király által alapított zágrábi püspökség tizenhét,7 a váradi és erdélyi egyházmegye pedig egy-egy forrással8 állnak rendelkezésünkre. A zsolozsma összeállítása, tónusrendje Ha az esztergomi ordinárius előírásait9 szem előtt tartva megvizsgáljuk és öszszehasonlítjuk az egyes forrásokat, illetve hagyományterületeket, az alapvetően egységes anyagban kisebb eltéréseket találhatunk. Az első vesperás saját himnuszát, a Regis regum civis, ave tételt, mely más magyar szentek — Szent István király, Szent Erzsébet, Szent Imre herceg — himnuszaitól eltérően nem két, hanem egyetlen dallammal, tehát teljesen egységes formában jelenik meg a hazai forrásokban,10 jónéhány kódex11 a hitvallók közös tételével, az Iste confessor kezdetű himnusszal helyettesíti. Az ordináriuskönyv által megjelölt Ora pro nobis verzikulus csupán néhány kódexben12 szerepel az általánosabban használt Amavit eum Dominus helyett. A matutinum teljesen egységesnek mutatkozik valamennyi forrásban, s a következő pont, ahol eltérésekre bukkanhatunk, a laudes himnusza. A források egy csoportjánál a különbség csupán abban jelentkezik, hogy a Regis regi/m-himnusz13 divizióját nem a harmadik, Hungarorum gens versszaknál, hanem a második, Salve salus Hungarorum szakasznál jelölik ki,14 ezzel szemben a másik csoport az első vesperásban szereplő commune himnusz divizióját adja a harmadik, Ad sacrum cujus versszaktól,15 míg a pálosok egy szintén közös tételt, a Jesu corona celsiort írják elő az adott liturgikus ponton teljes terjedelmében.16 Nagy változatosságot mutat a második vesperás Magnificat-antifónája. Az 0 sancte rexLadislae mellett még négy másik tételt tartalmaznak a források, melyek közül a Deus Pater Ladislaum nobis fecit két esztergomi forrás mellett zágrábiakban kapott helyet,17 egy-egy szepesi kódex tartalmazza a Sancte Ladislae confessor Domini16 valamint a Szent Jakab apostol canticum-antifónájának kezdetét földrajzi név behelyettesítésével idéző О lux et decus Pannoniae19 tételeket, és szintén csupán egyetlen zágrábi forrásban szerepel az О confessor venerande20 kezdetű Magnificat-antifóna. 169 T I
