Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Színlap. "Tractus Stellae" - "Csillag-játék"
SZÍNLAP. „TRACTUS STELLAE” - CSILLAG-JÁTÉK „TRACTUS STELLAE” - „CSILLAG-JÁTÉK” VÍZKERESZTI LITURGIKUS DRÁMA A XI-XII. SZÁZAD FORDULÓJÁRÓL Előadás a „Vállal magasb mindeneknél” című Szent László-konferencia keretében Helyszín: a győri bazilika főhajója Időpont: 2007. június 26. kedd, 17 óra Szereplők: Angyal - Bábák-Heródes - Írástudók - Mágusok - Kórus -Juhász Orsolya Tóth Henriett, Vitéz Erika, Székely Ágnes, Oláh Katalin, Szármes Eszter Gats Mihály ifj. Katona Tibor, Nagy István, Ditzel Péter Matondo Diambu Péter, Mogyorósi Márk, Bellovics Gábor Győri Bazilika Palestrina Kórusa Karnagy: Katona Tibor A liturgikus dráma a liturgikus énekek közé tartozik, melyet — értelemszerűen — gregorián dallamon, szerepekre osztva énekeltek a középkori klerikusok és literátusok. Mint a liturgiába történt betoldás, egyfajta trópusként indult útjára. A liturgikus dráma szokott helye a virrasztó zsolozsmában (matutinumban) van, a 9. responsorium után, a Te Deum előtt. Zeneileg kezdetben antifónák keretezték, később versformára oszlott. A legrégebbi liturgikus játék Európában a X. századból maradt fenn, mely a húsvét, Jézus Krisztus feltámadása eseményét (asszonyok a sírnál: Lk 24, 1-12) jelenítette meg. Ezt hívjuk Officium Sepulchrinak, vagy más néven — a Jézust kereső asszonyok kérdését átvéve—„Quem quaeritis”-játéknak. A húsvéti jelenet karácsonyi megfelelője: párbeszéd az angyalok és a pásztorok között (Officium Pastorum, Lk 2, 8-20 alapján). Később ez a jelenet a messiási jövendöléseket bemutató Próféta-játékkal (Ordo Prophetarum), valamint a vízkeresztkor ünnepelt egyik misztériumot szemléltető Csillag-játékkal (Tractus Stellae) bővült. A Csillag-játék a napkeleti bölcseknek Heródes király előtt és Betlehemben tett látogatását dramatizálja Mt 2,1-12 szerint. A XII-XIII. században a szentek legendáiból írt játékok is népszerűek lettek, pl. a Szent Miklós-játék, vagy a Dániel-játék. Magyarországon liturgikus dráma éneklésére elsőként Hartvik győri püspökAgenda Pontificalis Hartwick-Arduini episcopi Jaurinensis című szertartáskönyvéből van tudomásunk, mely Szent László király uralkodásának utolsó éveiből maradt fenn, a XI. század végéről. A jeles forrás a győri Székesegyház liturgikus szertartásrendjét rögzíti, megörökítve benne a Tractus Stelláét is. A kódexet ma Zágrábban, az Érseki Könyvtárban őrzik (jelzete: MR 165, 28v-30r). A színlapot összeállította: Medgyesy S. Norbert 167
