Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
Czibula Katalin: "Két napnak a' nagy égen nincs helye". Szent László király alakja az iskolai színpadon és a hivatásos színjátszás kezdetén
CZIBULA KATALIN SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ALAKJA AZ ISKOLAI SZÍNPADON ÉS ... Az a tény, hogy Salamont többször is megkoronázták már, nem hatalma bizonytalanságát jelenti számára, hanem éppen legitimitását, csakúgy, mint születése: „igaz jussom vagyon a’ királysághoz úgy, mint kinek mind Attya király vala, mint két izromba már fejébe tétetett a’ királyi korona az Ország színe előtt.” (RMDE 5/1.136.) Ezen érvelésben való kételkedését a szerző úgy jelzi, hogy éppen Salamon vitézével, Viddel fogalmaztatja meg a kételyt az előjogokkal kapcsolatban: „meg kell vallani azt is, hogy arra sokszor minden érdem, minden Virtus nélkül valók hágnak fel, kik felől inkább lehet mondani, hogy az ország méltatlan tagjai, mint sem annak kormánnyá tartására érdemes férfiak.” (RMDE 5/1. 135.) Rendhagyó módon szolgál a hazaszeretet érve is Benyák számára. Míg a korábbiakban a hazaszeretet és az önérdek ütközőpontja mentén különítette el a szerző a dráma pozitív és negatív figuráit, itt a hazaszeretet minden szereplő szájában meggyőződéséből fakadó érv. Bár a legszebb passzusok László (és megint nem Géza!) szájába adattak a szerző által: „Édes haza-fiaim! Erős Nyitra Várában5 született szerentsés Vitézim! Vessétek szemeiteket itt jelen lévő Géjza bátyámra, Országunk dütsőségére, és jusson eszetekbe mind az az üldözés, mind az a’ veszedelem, mellybe gyakran forgot már, de a’ Felséges Ur Isten a ti javaitok gyámolitására, Országunk hosszas kormányozására meg tartotta mind eddig ötét szerentsésen! .. .Noszsza, tehát egy szívvel, lélekkel fogjátok fel fegyverteket, erős markotokba úgy szorítsátok győzedelmes kardotok markolatját, hogy azt senki ki ne tekerhesse kezeitekből...” (RMDE 5/1. 200.) Buzares, Salamon fővezére és az intrikus Ernyei, a dráma legellenszenvesebb szereplője is a haza érdekével, a hazaszeretettel érvelve indokolja állásfoglalását Salamon mellett. (RMDE 5/1.186,190, 201.) Úgy tűnik, az iskoladrámák virágzó időszaka után az induló hivatásos színjátszás nem talál rá rögtön Szent László alakjára. A keresztény-történelmi tematikát háttérbe szorítja a hazafias-történelmi tematika. Nagy Imre monográfiájának jegyzéke az 1800-1810-es évek viszonylatában egyetlen László-drámát sem sorol fel. (Nagy 1993. 218-221.) Oly annyira, hogy László alakja inkább hiányával tűntet, még ott is, ahol kínálkozik a jelenléte. Kisfaludy Károly Ilka című drámájára gondolok, mely a nemzeti összefogás példáját a történelemben éppen a Salamont támogató Géza és László nándorfehérvári győzelmében (1071) találja meg. Igaz, hogy a dráma előterében fiktív alakok állnak, a történelmi háttér illusztratív módon övezi a hőslelkű magyar honleány alakját, aki nemcsak hogy saját leleménye révén szabadul ki a zsarnok és erényeire törő ellenség karmából illetve karjából, hanem szökése közben felgyújtja a belső várat, így segíti győzelemre az ostromló magyarokat. Ajó uralkodó alakjára azonban szüksége van a dramaturgiának, hiszen a hősöket vezetni és jutalmazni kell, de ez az uralkodói személyiség Géza alakjában ölt testet a színpadon. László maga nem is szereplője a drámának, csupán az első felvonás indító jelenetében emlékezik meg róla az egyik szereplő, jelezvén, hogy ő is a korszak hősi magyarjainak egyike. „László! Ez az ég kedveltje, a kinek Hatalmas karja csak nem rég Kérlés Elszéledt bérczeit kunok vérével Festette és az ellenségen oly szép Diadalmat nyert.” (Kisfaludy 1893,14.) 151
