Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
I _ _______L ARRABONA 2008. 46/ 1. TANULMÁNYOK Szokatlan, hogy a kinyomtatott beszédről hiányzik a procurator neve. Feltűnő, mert a többi ismert, mintegy harminc más Szent László-napi beszéd címlapján kivétel nélkül olvashatók a procuratorok. Sokszor kiemelve, hogy a művet nem a diák, hanem a tanár írta. Lehet ugyan, hogy eredetileg Zrínyi szónoklatának is volt címlapja, de az elveszett. Egyelőre azonban a hiány annyit jelent, hogy a procuratornak a beszédben semmi része nem lehetett. A beszéd bevezetésében Zrínyi hallgatói között megemlíti a „dicső kancellárt”, Sennyey Istvánt. A magyar kancellár erdélyi származék, apja Báthory Zsigmond tanácsosa, mégpedig uralmát egyedül túlélő tanácsosa volt. Tanulmányait Kornis Zsigmond segítette, és többször megfordult diplomáciai megbízással az Erdélyi Fejedelemségben, közvetített Carlo Carafa bécsi nuncius és Bethlen Gábor között, és járt Horvátországban. Többször látogatott Csáktornyára. Végrendeletében pénzének felét a győri székesegyházra hagyta. Mint győri püspöknek mennyi szerepe lehetett Győr templomainak a magyar szenteket, közöttük Szent Lászlót is a török ellenes harccal összekapcsoló ikonográfiája kialakításában? (Bunyitai 1871, 261; Takáts 1929, 88-82; Galavics 1986,130. kép 155; Horn 2001, 82-83; Galla 2005, 44, 83.) Nem tudjuk biztosan. 1632-ben Ferenczffy Lőrinc (1577-1640), a Királyi Magyarország kancelláriájának titkára bécsi nyomdájában úgy tette közzé Francois Montmorency belga jezsuita bibliai énekek és történetek verses parafrázisát tartalmazó és VIII. Orbán pápának dedikált könyvét, hogy Sennyey István győri püspöknek és a győri káptalannak írt ajánlása valójában a pápának szólt: a magyarok a mohamedánok és az eretnekek között megőrizték az igaz hit fényét. Sennyey szélesebb körű török ellenes koncepciójáról nem tudunk. Tanúja volt a Stephansdomban Zrínyi szónoklatának, de egyelőre nem ismerünk tőle semminemű megemlékezést erről. Annak sincs nyoma, hogy a beszéd programjára vonatkozó tanácsokat adott volna gyámfiának. Már betegség gyötörte, a következő évben be is fejezte életét. Zrínyi Oratiója ugyancsak Ferenczffy bécsi nyomdájában jelent meg. Figyelemre méltó, mert a többi beszédet főleg Cosmerovius Matthäus adta ki. (Holl 1980, 54.) Ferenczffy pedig Pázmány támogatását, jóakaratú barátságát élvezte. Korábban már úgy láttam, hogy Zrínyi beszédére Pázmány eszméi hatottak. (R. Várkonyi 1994b, 58.). Az Oratio mélyrehatóbb vizsgálatai ugyancsak ebbe az irányba mutatnak. Pázmány politikájával több vonatkozásban is összefüggésben lehet Zrínyi Szent László-beszéde. Várad a Christiana Respublica végvára Pázmány gyermekkorában. Tizenkét évig naponta láthatta a szent királyt. László impozáns lovasszobrát a református fiú számára is a különleges érték patinájával vonta be a megrendelő Czudar János váradi püspök személye, a Kolozsvári testvérek, Márton és György alkotásának régisége és a hozzá fűződő hagyomány. A másik monumentális váradi szobor Lászlót Szent István és Szent Imre társaságában ábrázolta. Életre szóló élménye lett, s a Kalauz kiadásainak címlapmetszetén Szent István alakja mellett László király is a kontinuitást, a megosztottság ellenére az ország egységét fejezte ki. Annak idején, amikor Szaturdzsi Mehmed 1598. október 3-án körülvette és ostrom alá fogta Váradot, és „Szent László magas tornya a vár belsejében leomlott”, az egész ország megdöbbent. A törökök egy hónap múltán eredménytelenül elvonultak, és Rudolf császár László lovasszobrát a többivel együtt Prágába akarta vitetni. Jellemző azonban a lakosság mentalitására, hogy Miksa főherceg kénytelen 106
