Medgyesy-Schmikli Norbert - Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 46/1. "Vállal magasabb mindeneknél"A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évforulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Győr, 2008)
R. Várkonyi Ágnes: A "Királyi cédrus" Zrínyi Miklós beszéde Szent Lászlóról
R. VÁRKONYI ÁGNES A „KIRÁLYI CÉDRUS” ZRÍNYI MIKLÓS BESZÉDE SZENT LÁSZLÓRÓL fejedelemsége alatt Magyarország olyan diadalmas és dús békességre jutott,” hogy ezután már a török ellen fordulhatott. Elhangzik a török elleni háború egyértelmű programja: „Orbán pápa és az egész kereszténység a török vadság megfékezését, a Megváltó szent sírjának viszszahódítását és az egész keresztény világ közös határozatával” a békében megpihent vitézi virtusra bízta, „ő pedig, aki korban előrehaladott, lélekben és erőben azonban még koránál is előrehaladottabb volt, meg is támadta volna a kegyetlen ottomán hatalmat és (ha kimondjuk az akkor mindenki számára közös reményt) ki is irtotta volna...” ha el nem ragadja a halál. (Zrínyi 1934-2004, 257-258, 371.) A beszéd világos politikai programot fogalmazott meg. „Az egész világ számára” adják hírül László csodáját, II. Orbán pápa és az „egész kereszténység” egyhangú szavazattal „és az egész keresztény világ közös határozatával” bízta a török vadság, vagyis az oszmán hódítás megfékezését a vitézi virtusra. Az utalás félreérthetetlen. Az újonnan feltárt források és vizsgálatok mára egyértelműen bizonyították, hogy a főként költőként és katonaként számon tartott Zrínyi kora legjelentősebb, európai hírű magyar politikusa, nemzetközi műveltségű államférfi volt. Politikáját az ország korszerűsítése és a keresztény világ összefogása vezette a török megszállta területeket visszafoglaló háború megindítása érdekében. A magyar történelemben Zrínyi lesz majd, aki vállalja és meg is valósítja a török ellenes nemzetközi összefogást, és a téli hadjárattal megindítja az oszmánok elleni nemzetközi támadó háborút. Lehetséges lenne, hogy ez a politikai koncepció már ekkor és ilyen tudatossággal megfogalmazódjék? Egy diák orációjában? Rendelkezett-e nagyszabású terv kialakításához, s mi több, exponálásához szükséges nemzetközi áttekintéssel és tapasztalattal? Elegendő lehetett a László-hagyományhoz már kapcsolódó török elleni harc eszméje a beszédben megformált országos politika program, a keresztény világot összefogó török ellenes tervek felvázolásához? Mennyiben tekinthető a Szent László-hagyománynak ez a kibővítése a mégoly zseniális, de az ilyesfajta nemzetközi ismeretekkel, absztrakciós készségekkel még nem rendelkezhető diákkorú fiú alkotásának? A szakirodalomban ma már egyetértés van a tekintetben, hogy Zrínyi politikai programját nem 1655-ben fogalmazta meg, hanem bizonyíthatóan először 1648-ban fejtette ki. Csaknem másfél évtizeddel a Szent László beszéd után! Vagy mégis már 1634 forró nyarán? Életművének történeti értelmezése csak úgy lehet hiteles, ha az érett államférfi felfogását a politikai koncepció és a beszédmódok szempontjából sem vetítjük vissza a mégoly zseniális személyiség diákköri nézeteire, számolunk környezetének hatásával, és a kor fogalomkészletének, toposzainak és vezérlő eszméinek finom érvényesülésével is. (Perjés 1961-1962; Perjés 1965; Makkai 1966,1310-1310; R.Várkonyi 1975; R.Várkonyi 1994, 92-122; R.Várkonyi 1996, 1-39; Bene 1996, 369-394.) Nem kerülhetjük meg a régi kérdést: ki segíthetett Zrínyinek, ki adott ötleteket, ki állt mellette? Várad, a török veszély és a politikai program, a keresztény világ összefogásával indítható török elleni háború témái közvetlenül a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség égető érdekeit fejezték ki. Indokolt, hogy a magyar politikuskörökben keressük azt is, aki a kiskorú Zrínyi Miklós ünnepi beszédének koncepcióját, politikai programját inspirálta. 105
