Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Horváth László: Kísérlet egy kisebb település tisztségviselői archontológiájának összeállítására

HORVÁTH LÁSZLÓ KÍSÉRLET EGY KISEBB TELEPÜLÉS TISZTSÉGVISELŐIHorváth László KÍSÉRLET EGY KISEBB TELEPÜLÉS TISZTSÉGVISELŐI ARCHONTOLÓGIÁJÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA Az alábbiakban közreadom két egymáshoz igen közel fekvő település, Szentmiklós és Szerdahely, illetőleg ezek egyesülésével létrejött nagyközség, Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye) egykori tisztségviselőinek névsorát, archontológiáját az eddig feltárt legkorábbi előfordulástól, 1518-tól kiindulva a XIX. század végéig bezárólag. Az első okleveles hivatkozások Szentmiklósra vonatkozóan Terra Neweg néven 1228-ból, Szerdahelyre pedig Villa Scereda-hel néven 1261-ből származnak. Szerdahely már az egyesülést megelőző évszázadokban is rendkívül szorosan kapcsolódott Szentmiklóshoz. Ez utóbbi település a XVI. század végétől 1872-ig mezővárosi státusban állott és fejlődött, ugyanakkor a mellette fekvő kis lélekszámú, saját iskolával és plébániával nem rendelkező, zsellérek lakta Szerdahely falu önállósága egyre inkább beszűkült. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy az ott lakók az 1590es évektől kezdve már nem választottak szerdahelyi bírót (az egyeden, 1767. évi Mária Terézia-féle urbáriumi rendezés évétől eltekintve), ehelyett a mindenkori szentmiklósi bíró hatáskörét fogadták el. Miután a szentmiklósi önkormányzatnak saját levéltára nem volt, így az archontológia összeállításához szükséges adatokat egyéb forrásokból kellett összegyűjtenem. Elsősorban olyan családi és/vagy földesúri iratanyagokat tekintettem át, melyekben reményteli volt a keresett adatok előbukkanása. így a Szerdahelyen megtelepedett nemesi középbirtokos Bezerédy-család levéltárában, a szomszédos Petőházán földesúr Zeke-család levéltárában, az egykori kapuvári uradalomhoz tartozott Szentmiklós település földesurainak, a Nádasdyaknak, majd az őket követő Esterházyaknak az idevonatkozó iratanyagaiban kerestem adatokat. Okvetlenül ki kell emelnem még három rangos és gazdag adatforrást, nevezetesen az urbáriumi összeírások adatsorait, illetőleg a Győregyházmegyei Levéltár, valamint Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára idevonatkozó forrásanyagait, melyekben számos, az egykori tisztségviselőkre vonatkozó adatot találtam. Az egykori Szentmiklós és Szerdahely, illetve Fertőszentmiklós alább bemutatásra kerülő tisztségviselői archontológiája mind az átfogott időszakot tekintve, mind pedig folyamatosságában jóval szerényebb, mint a nála gazdagabb, rangosabb és emiatt jelentősebb szerepet betöltött más Sopron megyei mezővárosok (például Csepreg) idevonatkozó adatsorai. Mindezek figyelembevételével is úgy vélem, hogy nem eleve kudarcra ítélt célkitűzés egy-egy kisebb település archontologiai adatainak feltárása, összeállítása. Tapasztalataim szerint ugyanis célirányos és kitartó (esetemben kilenc esztendőn át folytatott) gyűjtés eredményeképpen létrejöhet egy olyan feldolgozás, amely hézagossága mellett is hozzájárul a település történetére vonatkozó ismeretek jelentős bővítéséhez. 195