Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

D. Szakács Anita: Feljegyzések Sopron város XVIII. század eleji tisztújításáról (1724–1737)

D. SZAKÁCS ANITA FELJEGYZÉSEK SOPRON VÁROS XVIII. SZÁZAD ELEJI... D. Szakács Anita FELJEGYZÉSEK SOPRON VÁROS XVIII. SZÁZAD ELEJI TISZTÚJÍTÁSAIRÓL (1724-1737) A forrásadottságokra és a kutatási, feldolgozási irányokra tekintettel sem lehet túlzás az az állítás, hogy a kora újkori Sopron város társadalomtörténetének tán' legjobban feldolgozott időszaka a XVIII. század. Részletesebb bibliográfia helyett engedtessék meg, hogy a merésznek tűnő állítást csupán egy munkára történő utalással támasszam alá. Ez Thirring Gusztáv mai szemmel nézve is monumentális vállalkozása, a XVIII. századi város történeti-szociológiai, adó- és gazdaságtörténeti feldolgozása. (Thirring 1939) Az öt éves metszetekben a városi háztulajdonlást is feldolgozó jeles demográfus, statisztikus (Thirring 1941) az előbb említett kézikönyvében a soproni polgármesterek és városbírák 1701-1800 közötti archontológiájátis összeállította. (Thirring 1939, 5-6.) Alapkutatása folytatásra, a XVIII. századi városi archontológia immáron teljeskörű feltárására, összeállítására vár. E munka fontosságát csak aláhúzza az a megállapítás, hogy az eddigi makroszintű vizsgálat után ez az adatbázis jelenthetné a korszak városi elitjének — elsősorban hivatalt (is) viselő elitnek — a részletesebb, mikroszintű társadalomtörténeti feldolgozását; ideális esetben a hálózatelemzés, illetve a prozopográfia alkalmazását. Az alábbi kis forrásközlés elsősorban mégsem a XVIII. századi tisztviselői archontológiához kíván adatokkal szolgálni. E feljegyzések közzétételével egy nagyon jól tájékozott, a tisztújításokban személyesen is érintett korabeli ügyvéd látószögén keresztül, immáron belülről, a fennmaradt restaurációs jegyzőkönyveknél jóval gazdagabb tartalommal nyerhetünk benyomásokat és információkat az 1724-1737 közötti Sopron szabad királyi városi restaurációkról. E feljegyzések részletesen bemutatják a királyi biztosok tevékenységét a tisztújítások során, információkat szolgáltatnak a szavazások technikai lebonyolításáról, a jelöltekre leadott szavazatok arányairól, az evangélikus és a katolikus „státus" paritásos jelöléséről, továbbá máshonnan nem tudható, a mindennapi élet kutatási körébe tartozó (olykor pletykaszerű) információkkal szolgálnak a restauráció során érintett tisztviselői elitről. Minthogy a korszak városi politika- és közigazgatástörténete még feldolgozatlan, az egyedi dokumentumokat a későbbi elemzések segítése végett publikálom. A feljegyzések lelőhelye Johann Wolmuth feljegyzési könyve. A minden bizonnyal korábbi fogalmazati feljegyzések alapján letisztázott, 1717. július 22-vel kezdődő, 1737. június 27-vel záródó feljegyzési könyv döntően a város mindennapjaival kapcsolatos naplószerű feljegyzéseket, diáriumot tartalmaz. De a napi bejegyzések aktualitásai adnak alkalmat egykorú, közel egykorú és jóval korábbi (pl. XVII. századi), a városi élet szabályozásával, egyházi és pénzügyi viszonyokkal kapcsolatos iratok alapvetően teljes terjedelmű bemásolására. Több másolati forrás — pl. az 1665. évi szőlőhegyi rendtartás —jelenleg csak e diáriumból ismert.

1 Sajnos a feljegyzési könyv írójának személyéről, Johann Wolmuth életútjáról máig csak a legalapvetőbb adatok ismertek. Az evangélikus felekezetű Wolmuthcsalád tagjaival a XVII. század elejétől találkozhatunk Sopron város polgárai között. Napló és feljegyzési könyv írónk, Johann Wolmuth, az orgonista Johann Wolmuth, és hitvese, Agnes fia; 1712. december 9-én nyerte el a soproni polgárjogot. Két év97