Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században

ARRABONA 2007. 45 / 2. ratiocinantibus exactae et quorsum conversae fuerint? Non exactarum autem ratio suggerenda erit, restauratoriae relationi semper adnectantur, ac una superinde, qualianam passiva débita ab ultima restauratione expuncta, aut permutata habeantur? An item interusurium pro illo anno in toto persolutum fuerit, aut quantum et cui ac pro quibus annis tali titulo et cur restât solvendum? Porro an et qualia et apud quem elocata habeantur activa débita? Genuina et circumstantialis informatio subjungatur. Septimo. Rationes domesticae a modo imposterum juxta annum militarem conficiendae, ita et ecclesiae, xenodochii et pupillorum ratiocinia a ratiociniatibus finito anno pressius exigantur, exibitae vero per denominatam deputationem revideantur, et censuretur, quae censura pleno semper magistratui referenda, ac dein rationibus ad calcem instruenda erit, taliterque excelsae camerae regiae Hungarico-aulicae sine omni protellatione submittantur. Denique in protocollis quidem senatus consulti semper nomina praesentium exprimantur, expeditionis attamen quaevis, adeoque etiam ad dicasteriae dandae semper praevie in senatu perleganter, et tandem expeditur. Octavo. Restauratoria relatio a die peracta restaurationis intra unum mensem computando, in uno exemplari regiae cancellariae Hungarico-aulicae directe, in altera vero exemplaribus regiae camerae Hungarico-aulicae transmittatur. Tandem Nono. Terminato magistratualis restaurationis actu, intra unam aut alteram septimanam exterior senatus, atque electa communitas convocatur, eidemque statuta civitatis publica perlegantur, atque genuine ad captum omnium explanactur, ultima eorum observationis se se magis reflectare possent. JEGYZETEK 1 Összefoglalóan lásd: Németh 2004a, 1. köt. 45-70., ill. Tilly 1994; Cowan 1998; Pohl 1999; Slack 1978; Friedrichs 2000; Nash 1973, 605-632.; Court 1972; 't Hart 1994. 2 A városok „államosításáról": Gerteis 1986, 65-80.; Blaschke 1991, 139-140.; Hubatsch 1983. A Német-római Birodalom általános várospolitikai jellemzőiről: Heuvel 1991; Ennen 1981; Gemeinde 1998. Legújabban: Interaktion 2004. 3 A franciaországi folyamatokra: Chédeville - Le Goff - Rossiaud 1980; Chartier - Chaussinaad-Nogaret - Nebeux - Le Roy Ladurie 1981; Chevalier 1982; Barnavi 1978; Mousnier 1974; Orest 1973; Chittolini 1988; Chittolini 1994.; Brunner 1963; Brady 1985. 4 Az osztrák várospolitika alakulásáról összefoglalóan lásd: H. Németh István: A bécsi udvar várospolitikájának főbb jellemzői az osztrák tartományokban, (megjelenés előtt), ill. Brunner 1955; Brunner 1963; Gutkas 1965; Voltelini 1929-30; Demelius 1953; Größing 1968; Baltzarek 1974; Schönfellner 1985. 5 Mikulik 1885; Demkó 1887; Demkó 1890; Demkó 1881; Demkó 1897; Kerekes 1902; Kerekes 1940; Szűcs 1955, 304.; Tirnitz József a külső tanács vizsgálata során elemezte a tisztújítások mind merevebbé váló kereteit: Tirnitz 1971, 51-79.; Bak 1978; Marecková 1984; Gecsényi 1986. Újabban Granasztói 1993; Ostrolucka 1995; Kiss 1997; Jeney-Tóth 2001; Goda 2004; Kuzma 2004, ill. ugyanebben a számban a polgári kor tekintetében: Tóth 2004. 6 Az alábbi rövid és távolról sem elégséges összegzéssel nem lehetett célunk teljes mértékben feltárni a szabad királyi városok igazgatásáról szóló irodalmat, csupán a legfontosabb összefoglalókra és forrásokra szorítkoztunk: Ember 1946, 549-558.; Oszetzky 1935, 51-57.; ill. a CJM kötetei; MOL: Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara regisztratúrája, Protocollum diversarum relationum super restaurationibus liberarum regiarum civitatum (=E 34 Prot. rest, civ.) passim 84