Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

ARRABONA 2007. 45 / 2. JEGYZETEK 1 Stoll Béla szerint ennek a típusnak az első képviselője az 1608. évi országgyűlés résztvevőiről írt Pasquillus anno 1608. 21. januarii, Posonii, in domo Forintos-ház vocata, perJoannem Polgó conscriptus című munka. (Stoll 1964, 98-99.) 2 „A XVIII. század pasquillus-költészete — hasonlóan a XVII. századi gúnyvers-irodalomhoz — alatta marad a valódi esztétikai értékkel bíró irodalomnak. Ennek két alapvető oka van. A versek — műfajukból fakadóan — alkalmi jellegűek; témájukat, mint már említettük, az országgyűlések határozták meg: a pasquillusok voltaképp a sajtó funkcióját töltötték be..." (Külömb... [Utószó] 1989, 329.) 3 H. Balázs 1989, 1087-1088. A Marczali Henrik által közölt adatok szerint: „Az összes költség évi 90,500 frt-ot tett ki. Ebből 63,500 frtot húztak a biztosok, akik közül Majlát, Győry és Ürményi személyes pótlékot is élveztek, 22,000-t a segítőszemélyzet és 5000-et a szolgák." (Marczali II. 1885,458.) 4 Személyes utasítást készített az új biztosoknak, így Győry Ferencnek is. A győri kerületet igen fontosnak vélte az uralkodó, termékeny és jól művelt földje, árukivitele szempontjából, ezért a gazdasági továbbfejlesztésre helyezte a hangsúlyt. „A győri kerület a legműveltebb és legtermékenyebb vidékekből áll, nagy a kivitel Ausztria és Stájer felé. Csekélyebb jelentőségű az ipar és pásztorkodás." „A győri kerület megyéi nem mintaszerűek, daczára, hogy közel esnek Bécshez és Pozsonyhoz. Nagy a zűrzavar Vasban, hol újonnan kell rendezni az úrbért. Itt és Sopronban nagy volt a személyes tekintet. Oly megyei hivatalnokokat kell kiszemelni, kiket nem köt össze családi érdek." „A győri vidék városainak intolerantiát vet szemére." (Marczali II. 1885, 463-465.) „...Győr körül is a juhtenyésztés érdemel figyelmet. (...) A győri kerületben csak egy-két bőrgyárat és salétromfőzőt ismer [a király]." (Marczali II. 1885, 467.) 5 A lábjegyzet szerint a forrás: Histor. Herald . Handbuch 298.1. — Lehoczky Stemm. I. p. 168. szerint 1780-ban lettek grófok. 6 „GYŐRY GRÓF (Radványi.) Régi család, melyből GYŐRY FERENCZ, val. belső titk. tan. és helytartósági tanácsos, a Szent-István rend vitéze, valamint nejétől siklósi Andrássy Krisztinától született gyermekei: Ferencz, Krisztina-Terézia és Jozefa 1785. jan. 20. (Bécs) grófi rangra emeltettek (851/1785. sz. L. Reg. 53. sz. 159.1.). A grófi család utolsó fisarja LÁSZLÓ (meghalt 1882. márczius 30.) —A család róm. kath. Grófi czímer: Kék mezőben zöld alapon ágaskodó, kettős farkú arany oroszlány, melynek nyakát balról ezüst hegyű, vörös toll nyíl szúrja át. A pajzst grófi korona födi. t FERENCZ (megh. 1839. ápr. 23.), Tolnamegye főispánja; neje gr. ZICHY Terézia (megh. 1821. febr. 22.) csillagk. hölgy. 1.1 LÁSZLÓ (sz. 1807. nov. 17., meghalt 1882. márcz. 30. Budapesten), cs. k. kamarás; neje br. LICHNOWSKYMária (sz. 1815. ápr. 20., megh. 1845. febr. 24.). Esküvő: 1836. máj. 24. Birtokai: a perkátai (Fehérvárm.) és tápéi (Tolnám.) uradalmak. Leányaik: 1. MÁRIA Antónia Eleonóra Terézia Jusztina (sz. 1840. okt. 7.), cs. k. csillagk. és palotahölgy; férje gr. SZÁPÁRY Géza (sz. 1828. szept. 27.), cs. k. kamarás és val. b. t. tan., m. k. főudvarmester. Esküvő: 1861. aug. 10. 2. FELICIA Krisztina Jozefa Terézia (sz. 1842. febr. 12.); férje kéthelyi gr. HUNYADYImre (sz. 1827. júl. 22.), am. főrendiház tagja. Esküvő: 1869. január 23. Lakás: Ürmény vagy Kéthely, Somogym. 3. TERÉZIA Jozefa Francziska Mária (sz. 1843. aug. 19.). II. t TERÉZIA (sz. 1810. szept. 19., megh. 1873. jún. 16. Wosseletzben), csillagk. hölgy; férje waldecki gr. Boos Ferencz (szül. 1802. aug. 21., megh. 1887. ápr. 11.). Esküvő: 1836. ápr. 25." (Zsebkönyv 2007) 7 Az a tény, hogy gyermekei az 1770-es években születettek, amikor Győry Ferenc már erősen az ötvenes éveiben járhatott, további kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy esedeg még mindig nem egy személy életéről, pályafutásáról van szó. Ebből adódik a lehetőség, hogy a II. Ferencként jelölt leszármazott nem a gyermeke, hanem az unokája (esetleg III. Ferenc) lenne. Jelen munka azonban, további ismeretek hiányában, két Győry Ferencről beszél. 8 Marczali a kancelláriáról írja: „Azonban II. József egész uralkodása meg fogja mutatni, hogy azon férfiak, kikre Bécsben bízva volt a magyar érdekek megvédése, teljes magaslatán állottak feladatuknak. Az uralkodó szolgálatával a lehető legsúlyosabb viszonyok közt is meg tudták egyeztetni hazájok szeretetét." Kiemeli Ürményit, Indenczyt, említi Győrit[!], Kelczet, Skultétyt. (Marczali 1.1885, 340.) „... e collegialis rendszer, ha csekély tért engedett is, jeles és nagy érdemű hazafiak törekvésének és munkájának volt színhelye." (Marczali 1.1885, 341.) Ezt általánosságban, a hivatalviselő magyar nemesek 216