Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Csécs Teréz: Gúnyvers radványi Győry Ferenc királyi biztos búcsúztatására

CSECS TERÉZ GÚNYVERS RADVÁNYI GYŐRY FERENC KIRÁLYI BIZTOS BÚCSÚZTATÁSÁRA Hivatalnoki pályája ennek ellenére töretlenül ívelt felfelé: 1787-ben cs. k. titkos tanácsos lett, az orosz-török háború (1787-1789) előkészületeinek referense volt. A gabonaeladás tilalmára II. József a legmélyebb titoktartást írta elő, amelyről csak az illető udvari tanácsosnak volt szabad tudnia, tehát az uralkodó bizalma töretlen volt. Lengyel Alfréd is a kezdetben szervilis, mindent pontosan végrehajtó hivatalnok képét rajzolja elénk, aki azonban az 1787-1789-es háborús és természeti csapásokkal is terhes időszakban, érzékelve a fokozódó nehézségeket, figyelmeztetéseket küldött jelentéseiben: üdvösnek tartotta volna engedmények megadását, az országgyűlés összehívását. A királyi biztos az egyre feszültebb hangulatú megyei üléseken már meg sem jelent, inkább beteget jelentett. (Lengyel 1960, 82.) Amint az uralkodó német és magyar nyelvű 1789. decemberi leiratában visszavonta intézkedései egy részét, a „közigazgatás automatikusan ismét korábbi medrébe került. Győr és Mosón vármegye újból önállóságot nyert, Győry Ferenc kir. biztos pedig bejelentette a rendeknek tisztségéről való lemondását" 1790. március 30-án, a megyei közgyűlésen. (Lengyel 1960, 83.) Magánéletéről keveset tudunk: felesége siklóssy Andrássy Krisztina volt, a genealógiai szakirodalom három gyermekük születéséről ír: (II.) Ferenc (1773 7-1839), Krisztina-Terézia és Jozefa.

16 (Kempelen IV. 1912,417., I. táblázat) Győry Ferenc 1767ben kapta meg a Szent István Rend kiskeresztjét, 1772-1780 között a rend titkára volt, 1783-ban a középkereszttel tüntették ki. (Névjegyzéke 1914,13., 22., II. 3.) Fia, Győry (II.) Ferenc 1773 körül született, felesége vásonkői Zichy Teréz (1777. jún. 24-1821. febr. 22.). 1806-ban kötöttek házasságot, két gyermekük született, László (Buda-Pest, 1807. nov. 17-1882. márc. 30.) és Teréz (1810. szept. 19-1843. aug. 31.) 1824-37 között Bács vármegye főispánja,

17 „...kinevezése itt sem volt mentes a viharoktól, ugyanis a kormányt az ellenzéki szellem mind erősebb megnyilvánulása aggodalommal tölti el, fél, hogy az ellenzék kerekedik felül, ezért még 1824. december 30-án kinevezi gr. Radványi Győry Ferencz kamarást BácsBodrog vármegye főispánjává. ...a beiktatás 1825. május 30-án ment végbe hagyományos fénnyel és pompával." Az új főispán a tisztújítást az év őszére — 14 évi szünet után —ismét kitűzte. (Borovszky 2007,189-190.) Halálát Nagy Iván 1839. április 23-ra teszi. A Győry Ferencet búcsúztató versről

18 A Felsőbüki Nagy család

19 levéltárának „Gúnyversek" c. gyűjteményében

20 maradt fenn ezen paszkvillus, szerzője ismeretlen. A költemény maga inkább temetésivers-parafrázis: nem az elhunytat magasztalja, nem a jó tulajdonságait sorolja fel, hanem éppen a legrosszabbakat. „A paszkvillus-szerzők [...] az ún. »személyre szóló« versekben voltak a legkíméletlenebbek ... Tele voltak durva személyeskedéssel, indulattal, vádaskodással. Mint versek is ezek a leggyengébbek. Támadtak mindenkit, még magát a királyt — II. Józsefet — is, igaz: csak annak halála után..." (Külömb ... [Utószó] 1989, 330.; Id. még Hajdú 1982.408-409., 479-484.) Mindezek az ismérvek állnak az alább következő versre is. A tartalomra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy szinte minden intézkedést, reformot, melyet II. József bevezettetett, a végrehajtó — itt Győry — rovására írja a szerző.

21 211