Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Szentkuti Károly: Az 1939. május 28-i országgyűlési választások Mosonmagyaróvárott
SZENTKUTI KAROLY AZ 1939. MÁJUS 28-1 ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK... A politikai pártrendszer legjelentősebb változásai a szélsőjobbon történtek, de az 1939-es választásokig e pártok parlamenten kívül maradtak. A jobboldali radikális pártok 1931-36 között jönnek létre és főleg Gömbös halála után erősödött fel tevékenységük. 1931-ben alakult meg Böszörményi Zoltán vezetésével a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, amely 1933-tól Kaszáskeresztes Pártnak nevezte magát. 1932-ben parlamenti pártként hozta létre Meskó Zoltán a Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkás Pártot. Amikor a párt jelvényébe a nyilaskereszt került, nevük Nemzeti Szocialista Pártra változott. Gróf Pálffy Fidél nyugat-dunántúli földbirtokos 1933-ban alapította meg az Egyesült Nemzeti Szocialista Pártot. 1936-ban ifj. Balogh István debreceni nemzetiszocialista vezérrel egyesülve létrehozták az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Pártot. Szintén 1933-ban hozza létre gróf Festetich Sándor a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, amely 1938-ban beolvad a Pálffy pártba. Bázisuk az agrárnépesség, a kishivatalnokok, munkások. Agrárius és szociális programot hirdetnek, az antiszemitizmus gondolkodásukban erőteljesen jelen volt. Szálasi Ferenc 1935ben alapította meg a Nemzeti Akarat Pártot. Programja a „Hungária Egyesült Földek", amely egy konföderációt jelent hat részföld között. A Darányi-kormány betiltotta működésüket, Szálasit 10 havi fogházra ítélték. 1938-ban a Darányival történt megegyezés alapján alakult meg Hubay Kálmán újságíró vezetésével a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom. Némileg szelídül tevékenysége, törvényes alapon tevékenykedett, a zsidókérdésben továbbra is radikális. 1939 februárjában Teleki betiltatta, 30 vezetőjét letartóztatták. Hubay Kálmán szabadlábon maradt és az 1939-es választásokra újjáalakította a mozgalmat Nyilaskeresztes Párt néven. Mérsékeltebb programmal álltak elő, amely teljes foglalkoztatottságot hirdetett, földreformot, az idegenek és a bankok földjeinek elvételét. A város politikai viszonyai A város uralkodó elitje a Horthy-adminisztráció része, így hűséges támogatója is egyben. A helyi sajtóban gyakran hangot adtak nacionalista, soviniszta elképzeléseiknek. Emiatt szembefordultak a német nemzetiségiekkel. Különösen feszültté vált a viszony az Anschluss után. Az ellentét okára jól rávilágít az alábbi per: 1939. november 9-én a Magyar Királyi Kúria ítéletet hozott Thülli Pál és társai ügyében. A büntetés pénzbírság, börtönbüntetés, fegyház, és 10 évi eltiltás a politikai jogaik gyakorlásától. A súlyos büntetés oka a mosonszentjánosi, mosonszentpéteri, mosonszolnoki német nemzetiségiek szervezkedése, melynek célja, „hogy Mosonszentpéter, Mosonszentjános, Mosonszolnok és a határmenti községek kikényszerített népszavazás útján Németországhoz csatlakozzanak. A tényállás szerint sok száz ember megszervezése tárgyában tevékenykedtek. Mindezeken felül a vádlottak rohamosztagokat is akartak felállítani" 4 . A magyar politikai elit ezzel szöges ellentétben Burgenland visszacsatolását szorgalmazta. Az Anschlusszal e remény szertefoszlott, Németországgal szemben mégsem lehetett határköveteléseket támasztani. A német nemzetiségűek kiterjedt szervezkedése emiatt komoly konfliktusokat gerjesztett. A Magyar Élet Mozgalom szervezése Magyaróváron 1939. január végén indult meg dr. Zsulyevich István kórházigazgató vezetésével. 1939. február 7-én a Nem165
