Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

ARRABONA 2007. 45 / 2. Öttevényen 150-200, Kunszigeten 300, Bőnyrétalapon 250, Győrzámolyon 60, Alsóvámoson 40, Nagybajcson 300, Ásványrárón 150 választó jelent meg a ren­dezvényeken. Fehértó községben 100-an voltak május 15-én du. 7 órakor, itt Bodor Márton és Mayer Henrik volt a szónok. Bodor azt mondta a zsidó-törvényről: „A kis zsidókat ütik, ezzel szemben a nagyok tovább szívhatják a magyar nép vérét." A jegyző sze­rint elég hatásos volt, ellenben Mayer Henrik előadása nem aratott nagy sikert, itt a gyűlésnek 8.15 perckor lett vége. Győrújfalun május 20-án du. 1/2 4 órakor mindössze 20-an vettek részt a ren­dezvényen. Megjelent Pálffy Fidél, Bános Sándor, Bodor Márton és Horváth László. Itt Bános beszélt egyedül, néhány szóval ismertette a párt álláspontját a földreformról, az igazságos adózásról és a munkáskérdésről, a gyűlés mindössze 15 percig tartott. Ugyanaznap du. 6 órakor Győrladaméron 250 fő jelent meg. Szónokok voltak Bodor Márton, Mészáros Imre, Horváth László és Bános Sándor, akinek beszédét ki­törő éljenzéssel és lelkesedéssel hallgatták. Autójukat a lakosság felvirágozta, és Bá­nos Sándort virágcsokorral ajándékozta meg. A gyűlés után Bácsára mentek, itt szá­zan gyűltek össze, 30%-ban kisgazda, 30%-ban iparos és 40% ipari és mezőgazdasági munkás. Itt főleg az ellenük felhozott vádak ellen védekeztek, és azt mondták, hogy programjuk azonos a kormányéval, mely tőlük vette azt át. Csak nem tehervonati, hanem gyorsvonati sebességgel akarnak haladni. Előfordult, hogy a hatóságok nem engedélyezték a gyűlés megtartását, így Öt­tevényen, Győrsövényházán, Enesén és Rábapatonán. Legtöbbször rendőrhiány miatt, vagy ha a kormánypárti jelölt aznap tartott gyűlést. Öttevényen és Győrsö­vényházán későbbi időpontban rendezték meg a gyűlést. A pannonhalmi választókerületben Bános Sándor kortesei Mészáros Imre, a fő­kerületvezető-helyettes — civilben fogtechnikus — és Soós István műszerész, a győri horogkeresztes mozgalom alapító tagja, akiknek Kiss Emil, a győrszentmártoni nyilasvezető volt segítségükre. Kiss Emilnél házkutatást tartottak, mert Écs köz­ségben nagy számban terjesztették a Malaschitz Géza kiadásában megjelent „Győ­zünk" című nyilasmozgalmi lapot, amely kifejezetten a választásra készült. A téti választókerületben Lampert József téti nyilasvezető, Farkas József lébé­nyi nyilasvezető és Kiss Emil tevékenykedett. Pálffy Fidél és Bodor Márton az egész megyét bejárták. Pálffy ismét alkalmazta az 1935-ben már bevált módszert, hogy ahol nagy a választópolgárok száma, de ke­vés a nyilas, oda más községekből küld nyilasokat tömegnek. A Nemzeti Hírlap má­jus 17-i száma így írt erről: „Kedd, 16. de. 10 óra Gyömöre egyik utcája tele van zöld­inges fiatalemberekkel, ezek közül falubeli egy sincs. A szomszédos községekből Tét, Felpéc, Kispéc, Szerecsenyből csalogatták át az egyenruhás fiatalságot, hogy méltó­képpen fogadni tudják a jelölteket. Le vele! Nekünk Pálffy József kell! Ő a mi jelöltünk. Szalay István az első szónok. A község köztiszteletnek örvendő ura, szeretik, becsü­lik, csak azt nem tudják megérteni a gyömöreiek, hogy két hét alatt miképpen lett a nemrég kormánypárti listán indulni akaró földbirtokos a nyilaspárt jelöltje. Az a Sza­lay István, aki szinte az utolsó hetekig a kormánypárt érdekeiért dolgozott." Ifjabb Horváth Lászlót, a volt téti jegyzőnek a fiát és négy társát a főszolgabíró kitiltotta a sokorói járás területéről. Ugyanis Téten május 20-án, amikor Lampert Jó­zsef a zárszó jogán beszélt, a beszéd közben hangos lármával öt egyén jelent meg 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom