Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)
Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében
ARRABONA 2007. 45 / 2. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a győri zsidóság menekült az országból, legtöbben Amerikába és Ausztráliába. Győrben naponta 6-8-an kértek útlevelet a hatóságoktól. (Gy.N.H. 1938. június 18.) A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarát 1939 januárjában Győrből Szombathelyre helyezték, a megye tiltakozása ellenére. így a hungaristák két vezére is Szombathelyre költözött. A Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én betiltották. Ugyanekkor házkutatást tartottak ifj. Ormándy János és Magyarffy Gyula lakásán. A párthelyiséget is átkutatták és lefoglaltak egy jegyzetet, ami a „Rend védelmi gárda" névsorát tartalmazta. Később kiderült, hogy a névsorban szereplők nem is tudtak arról, hogy a „Gárda" tagjai. 15 db röpiratot is lefoglaltak, valamint találtak egy csekket, melyen 50 pengőt adtak fel Csia Sándorné részére, akinek férje a Szálasi mozgalom egyik vezetője volt. Házkutatást rendeztek a Pálffy-párt tagjainál is, hogy megállapítsák, volt-e kapcsolat a két párt között. 21 A hungaristák vidéken is megpróbáltak szervezkedni, így Téten is. A főszolgabírónak a téti nyilaspártba beépített besúgói még időben jelentették, hogy Baumgartner Aladár műszaki kereskedő, aki tagja a pártnak, a pártot robbantani kívánta. Állandóan radikális nyilatkozatokat tett, a téti nyilas-párt vezetőségével elégedetlen volt, ezért a párthelyiségből kitiltották. Miután a főszolgabíró látta, hogy február 9-én Ormándy János kamarai fogalmazó Baumgartner Aladárral üzlethelyiségében hosszasan tárgyalt, hogy megakadályozza a pártrobbantást, elrendelte Baumgartner lakásán és üzlethelyiségében a házkutatást. A házkutatás során találtak nála 1 pártszervezésre jogosító igazolványt, mely január 24-én kelt, és Magyarffy írta alá, valamint 3 db tagsági igazolványt, egyik üres, a másik Baumgartner nevére szól, amelyből kiderült, hogy 1938. június l-ig, titkos tag ként volt a párt tagja, 1939. január 1-től pedig nyilvános. A harmadik igazolvány Bánhidi Aladár — amely Baumgartner álneve volt — nevére szólt, amelyen csak 1045/1 szám volt, és amelyen a tagsági díj 1938. június 1-től kezdve volt leróva. Találtak nála 5 db üres belépési nyilatkozatot és 6 db hungarista program füzetet. Baumgartner elmondta: január 24-e óta 6 egyént szervezett be a pártba, egy géplakatost és nejét, egy szabómestert, egy kötélgyártót, egy ács iparost és egy földművest. A főszolgabíró besúgói szerint márciusban akart Baumgartner a nyilvánosság elé lépni a pártjával. A főszolgabíró megjegyzi: „A beszervezett 6 tagnak magatartását a jövőben a legéberebb figyelemmel kísérem, és amennyiben bárminő meg nem engedett politikai tevékenységet fejtenek ki, úgy őt vagy bármelyik fent felsorolt 6 tagot internálni fogom. Megfigyelő szervezetet ezirányban már beépítettem, egyrészt közbiztonsági bizalmi egyének, másrészt pedig a nyilaskeresztes pártban lévő bizalmi embereim kísérik működését a tegnapi naptól kezdve figyelemmel." Baumgartner igazi kalandor típus volt, aki inkább szereplési viszketegségből és nem meggyőzésből propagálta a hungarista eszméket. Meggyőződése már csak azért sem lehetett, mert egyszerre 3 pártnak is tagja, így a Pálffy Fidél pártjának, a Hungarista pártnak, a NEP-nek. Csikvándi Ernő országgyűlési képviselő is patronálta, a téti mozijogot az ő részére kívánta adományozni. A járási főszolgabíró a Baumgartnernél talált iratokból azzal a gyanúval élt, hogy azokat a volt győri Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara írógépén írták meg, és az 146