Arrabona - Múzeumi közlemények 45/2. (Győr, 2007)

Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében

ARRABONA 2007. 45 / 2. lentősebb megmozdulást megakadályoztak, de a Darányi-kormány engedékeny politikája a nyilas mozgalom erősödéséhez vezetett az országban. A nyilasok között Pálffy Fidél pártja a megyében egyeduralkodó, bár Győrött Festetics pártja is működik, ez azonban teljesen jelentéktelen. 1938 a fordulat éve, ekkor válik tömegmozgalommá, igazi ellenfelévé a kormánynak. A nyilas mozgalom „fénykora": 1938-39 A magyarországi nyilas mozgalom nagy fellendülése, széleskörű tömegmozgalommá válása 1938 eleje és 1939 közepe között zajlott le. A fellendülés hátterében döntő tényezőként a náci Németország újabb előretörése, nagyarányú politikai, ideológiai s nem utolsó sorban anyagi támogatása állt. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrbe érkezett, hogy meghirdesse az ún. győri programot. Nagy meghökkenésére egy nyilas zászlót látott lobogni a városházán. Mint később kiderült, Pőte István a kérdéses napon a nyilas zászlót a derekára felcsavarta, és a már előzőleg megszerzett kulcs felhasználásával a padlásra behatolt, majd kitűzte a zászlót.

5 Darányi győri programjában, a nyilasok örömére kijelentette, hogy igenis van zsidókérdés Magyarországon, és azt törvényes és tervszerű módon kell megoldani. „A bolsevizmus gyakran álcázva, demokratikus, liberális, sőt nyilas mozgalmak köntösébe burkolja a maga pusztító mozgalmát. Azokat a jobboldaliakat, akik alkotmányos úton kívánnak küzdeni a miénktől eltérő törekvéseik megvalósításáért, azokat politikai ellenfeleknek tekintjük, és a meggyőzés fegyverével szállunk szembe velük." (Lackó 1966,101.; 104.) A Wermacht 1938. március 12-én hajnalban megszállta Ausztriát. Ekkor a nyilas mozgalom rendkívül megélénkült. Sokan azért csatlakoztak hozzájuk, mert azt hitték, a németek ide is bejönnek, mások meg félelmükben. A budapesti német követ szintén felfigyelt arra, miszerint „a nyilaskeresztesek Ausztriának a német birodalommal történt újra egyesítése óta azt gondolják, hogy eljött az ő idejük." (Sipos 1970, 30-31.) A belügyminiszter 1938. február 21-én feloszlatta a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, Szálasi pártját. Lényegében ez a párt alakult újjá Hubai Kálmán újságíró nyilvános és Szálasi háttérbeni vezetésével Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom néven. Ennek a pártnak a helyi csoportja Győrött májusban alakult meg. Baán Dénes, Győrsövényház községhez tartozó Alsószapud pusztai lakos, bérlő április 27-én a járőrnek átadott 13 db „Magyar Nemzeti Szocialista Párt állásfoglalása a titkos választójog kérdésében" című röpiratot. Előadása szerint a röpiratot folyó év március hó ismeretlen napján Budapestről kapta mint levelet, ismeretlen egyéntől azzal, hogy alkalmazottjai között ossza szét. A röpiratokat nem osztotta szét, hanem magánál tartotta, és átadja a járőrnek. A röpirat, melyet Szálasi pártja adott ki, a titkos választójog szükségességéről szólt.

6 Győrben 1938. május 5-én az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt győri főkerületének központjában, a Batthyány tér 6. sz. alatt gyűlést tartottak, melyen 28-30 fő jelent meg. A rendőrségi jelentés kivonatosan közli az ott elhangzottakat. Bános Sándor győri főkerületvezető a bélyegek és az újságok eladásáról és az eladott mennyiség növekedéséről beszélt, majd apróbb, a szervezetre káros eseteket adott elő hosszasan. Gróf Pálffy Fidél nagyjából azt vázolta, hogy miért jó, ha a nyilas moz140